POWER QUEST – Master Of Illusion

Kiadó: Napalm Records

Weboldal: www.power-quest.co.uk

Kiadás éve: 2008

Stílus: Melodic Power Metal

 

(scroll down for English Version)

 

Már az oly sok (Sonata Arctica, Gamma Ray, Stratovarius stb.) zenekar által használt kettéosztott borítóra ránézve sejtetem, hogy valami power metal együttessel lesz dolgom. Persze nincsenek előítéletim, de ez azért mégiscsak tipikusnak mondható. Természetesen nem is tévedtem, a fiatal angol banda ugyanis a már említett stílus melodikus oldalát képviseli. Negyedik korongjuk, a “Master Of Illusion” alapján nem csoda, hogy a “Napalm Records” lecsapott rájuk. Nem azt mondom, hogy megváltják a világot, de egy nagyon hallgatható és élvezetes albumot hoztak most össze.

A Power Quest ereje két alappilléren nyugszik, méghozzá az énekes Alessio Garavello kellemes orgánumában és a dalokat vastagon átitató Steve Williams billentyűs hangszerében. A lemezt nyitó első dal is ezt bizonyítja, kellemes, vidám refrénjével. Persze azért a többi hangszerest sem kell félteni, ha kell, a gitárok is szólóra vetemednek egy jó kis tekerés erejéig. A sejtelmesen induló “Human Machine”-nal folytatódik a lemez. Sajnos itt már rádöbbenünk az egyetlen szépséghibára, ami engem egy kicsit zavar, én ugyanis kicsit előrébb toltam volna a gitárokat. Néha zavaróan háttérbe vannak szorítva, nincs meg bennük a kellő súly. Visszatérve, ez az egyik legemlékezetesebb dal a lemezen, azonnal ható refrénjével és kicsit visszafogottabb dalszerkezetével.

A harmadik “Civilized?”-ban is már az említett billentyűs hangszer viszi az alapdallamot, a refrén is kellemesen együtténeklős. Aztán átváltunk speed metalba, tipikus gyors témák, magasztos refrén. Nem új dolgok ezek, de szerintem telitalálat ez a nóta is. Viszont a címadót érzem az egyik leggyengébb nótának, valahogy még a zene jó lenne, de a bugyuta refrénnel elrontanak mindent. Persze ezt rögtön megbocsájtom nekik a “The Vigil” hallatán, melyben durvább énekhang is felüti a fejét, és az ultradallamos gitárharmóniák mellett az enyhén Stratovarius-os refrén is nagyon betalál.

Aztán a kicsit keményebb kötésű “Save The World”-ben megint levesznek lábamról. Itt amekkora dallamokat megint kiénekel Alessio, az páratlan. A kicsit hard rock jellegű “Hearts And Voices” is a kellemes pillanatok közé tartozik. Nem hagyhatom ki a felsorolásból az “I Don’t Believe In Friends Forever”-t sem, melynek a dallamai tipikusan azonnal fülberagadó melodikus témákat rejtenek, a szólóról már nem is beszélve. Sőt, még az utolsó, szintén kicsit gyorsabb “Never Again” is egy kiváló dal. Nem azt mondom, hogy hibátlan lemez a “Masters Of Illusion”, de a mai tömegtermelésbe, ahol ebben a stílusban sem ritka a rosszabbnál rosszabb lemez, ott meg kell becsülni az ilyen kvalitású zenekart. A stílus híveinek 2008-ban kihagyhatatlan ez a korong.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Cemetery
2. Human Machine
3. Civilised?
4. Kings Of Eternity
5. Master Of Illusion
6. The Vigil
7. Save The World
8. Hearts And Voices
9. I Don’t Believe In Friends Forever
10. Never Again

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár