Kiadó: Roadrunner Records
Weboldal: http://www.queensryche.com/
Kiadás éve: 2011
Stílus: Progressive Metal
Brief Sum: I’m starting to feel that after the rather dry, more ‘simply’ constructed albums of the last decade, they have gotten to the right path at last.
Hosszas várakozás előzte meg számomra a seattle-i ötös új művét: nyilatkozataiban tizenkettedik stúdiólemezére egy időutaztatott Rage For Order-t, egy modern Empire-t ígért a Queensryche. És bevallom őszintén, a magamfajta rajongó azért titkon még mindig egy Rage For Order/Operation:Mindcrime/Empire/Promised Land típusú klasszikus rock/metal anyagot remél Geoff Tate-éktől…
Az utóbbi másfél évtizedben (a Hear in The New Frontier-től kezdve) éles váltást produkáló, erősen megosztó, vitatott anyagok sorát készítő zenekar azóta is írt ugyan kiváló dalokat, albumokat, és amelyek ugyan tartogattak még jócskán különleges hangulatokat (amihez csakis ők értenek), de összességében már nem okoztak akkora meglepetést…
Azt a sajátos, hidegrázós Queensryche-finomságokat sokan Chris DeGarmo gitáros zsenijének tulajdonították, amiben azért – az elmúlt évtized tükrében – lehet némi igazság. Hisz jó gitárost bárhol találni, na de kiváló dalszerzőt nem rejt az északnyugati partvidék minden bokra…
Az új zenei irányvonalról a tagok ismét csak eltérően nyilatkoztak, abban azonban mind egyetértettek, hogy nagyon fogós szerzemények születtek. „Mintha csak a Rage For Ordert időutaztattuk volna meg. Sok elektromos dolog is szerepel a dalokban, tele modern táncos rezgéssel…” – súgta meg tavaly egy interjúban Scott Rockenfield dobos. „Leginkább talán az Empire-hoz hasonlítható a hangulat abból a szempontból, hogy popos a megközelítés, tehát nagyon-nagyon fogósak a nóták. A zenei kísérletek igazi összecsapása ez az album, benne egyfajta digitális lüktetéssel, nagyon mai formában.” -nyilatkozta Geoff Tate énekes.
Közel két évtizedes tapasztalat birtokában az efféle, előzetes hírverések alapján elég nehéz belőni, mire is számíthatunk, azokat már eleve kétkedve, némi fenntartással fogadja a hozzám hasonló zenebarát.
A Dedicated To Chaos esetében is, ahogy már megszokhattuk, a lemez erényei csak sokadszori hallgatás után jönnek elő, és várhatóan hosszabb idő után érik be igazán. Még kb. a tízedik hallgatásra is nehéz kiismernem magam a lemezen, megítélnem erényeit, negatívumait.
A Seattle-ben, Kelly Gray (a Q2k korszakban egy rövid ideig gitározott is náluk) producerrel rögzített lemez összképe, hangszerelése – a helyenként leheletnyit effektezett színesítések, helyenként előforduló táncosabb tempók ellenére is – változatosabb, természetesebb lett. Köszönhető ez a sok helyen előtűnő filmzenei elemeknek, kórusoknak, valamint nagy örömömre az Empire időkben előszeretettel alkalmazott fúvósoknak.
Hosszú anyag született, tizenhat különálló, átfogó koncepció nélküli dallal, amelyek közül – ennyi hallgatás után – nem érzem mindegyiket telitalálatnak. Úgy gondolom, a kevesebb néha több elvén itt is lemaradhatott volna egy-két kevésbé meggyőző tétel (Hot Spot Junkie, ), amitől az összkép is erősebb lehetne. De ez is csak egy pillanatnyi érzés részemről…
Inkább kimagasló dalokról, az azokban rejtőző, finom hangszerelésű, epikus megoldásokról, különleges hangulatokról beszélhetünk, mintsem egységesen méregerős, változatos albumról.
A Broken, Hard Times, I Believe, az I Take You, Big Noize dalóriásokban azokat a varázsos, libabőrös érzéseket kapjuk, mint a klasszikus időben. Csodák, igazi gyöngyszemek ezek, amelyek nélkül szegényebb lenne a világ.
Úgy érzem, az utóbbi évtized némileg szárazabb, „egyszerűbb” felépítésű lemezei után (persze csakis a Queensryhe szintjén értve) végre kezdenek rátalálni a helyes vágányra. Reményeinket pedig soha ne adjuk fel, hátha egy szép napon megszületik az a várva várt, újabb mestermű… Mert azért ezek a dalok mégiscsak magukban hordozzák azt a zsenialitást, azt a megfoghatatlant, amiért mai napig képesek vagyunk olyannyira rajongani. Mert ez azért itt mégiscsak a Queensryche, nem igaz!?
Kérdésünkre a Dedicated To Chaos képében a válasz most végre megérkezett! Engedjük hát, hogy a zene újra utat nyisson a szívünkbe és az elménkbe…
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Get Started
2. Hot Spot Junkie
3. Got It Bad
4. Around The World
5. Higher
6. Retail Therapy
7. At The Edge
8. Broken
9. Hard Times
10. Drive
11. I Believe
12. Luvnu
13. Wot We Do
14. I Take You
15. The Lie
16. Big Noize