Kiadó: Hells Headbangers Records
Weboldal: www.ravencult.net
Kiadás éve: 2011
Stílus: Black / Thrash
Brief Sum: Although the album of these Greeks presents less melodies and is not as diverse as that of Flame’s, but still they have no reason to feel embarrassed concerning Morbid Blood. It is definetly a good album on an underground level.
Rotting Christ, Necromantia, Varathron. Mi a közös bennük? Ha földrajzilag közelítünk a kérdés felé, akkor a nemzetiség, hiszen mindhárman Görögországból származnak, ha pedig zenei oldalról, akkor a fekete szín, azaz mindhárman a black metalban alkotnak. Mindezt megfejelhetjük azzal, hogy egy speciális, csak rájuk jellemző hangzást fejlesztettek, alakítottak ki, amelyet jogosan lehet az egyedi és különleges jelzőkkel kitüntetni. Nagyjából egy időben bukkantak fel az Immortal, Emperor stb. fémjelezte norvég hullámmal, azonban a hangulat, a megszólalás megkülönböztette őket a skandináv színtértől.
Az athéni Ravencult 2001 óta vesz részt az undergroundban és fennállásuk tíz éve alatt úgymond takaréklángon égtek. A két demo, egy Ep, egy lemez nem egy aktív zenekar hozzáállását bizonyítja. Gondolom ez nem foglalkoztatja őket, a mennyiséggel szemben náluk valószínűleg a minőség játszik meghatározó szerepet. Szakít a banda a görög hagyományokkal, esetükben sehol az a mediterrán hangulat és speciális hangzás, mint a felvezetőben taglalt honfitársak esetében, a trió a skandináv vonalat érzi magához közel. Nyers hangzású muzsikájukban az Immortal (Hail Revenge), a Celtic Frost (With Hunger In Eyes) vagy az ős Destruction (Possessed On Burial Ground) hatása egyaránt tetten érhető, tehát a thrash metal, az old school zene egyértelmű hatásként nyilvánul meg a trió zenéjében. Ami felettébb meglepő számomra, hogy Stefanos gitáros riffelése a svéd Bewitched főnökének, Vargher játékát idézi, amely olyan tételekben ölt testet, mint a nyitó Sacrilege Of Death vagy a Black Rites Of Execration, ezáltal tradicionális heavy metal is vegyül a muzsikába. Nagyon jók a címadó dal, a Snakes Crawls és nagyon hangulatosak a Hail Revenge illetve a Winds Of Damnation lassú, doomos részei. Minthogy a bandának jelenleg nincs fix dobosa, csak tippelem, hogy a lemezt Maelstrom játszotta fel session zenészként, aki ugyan nem egy Satyr vagy Hellhammer színvonalát tekintve, de ez a zene nem is nevezett úriemberek technikás játékát igényli, hanem az egyszerűbb megközelítést, amit Maelstrom nagyon jól old meg. Feltételezem az Aura Noir sem ismeretlen a görögök előtt.
Nem tudom, hogy a legutóbbi, egyben bemutatkozó Temples Of Tormenthez képest fejlődött-e a csapat és ha igen, akkor mennyit, egy biztos, a Morbid Blood meggyőző teljesítmény. Ennél rosszabb sose kerüljön a kezeim közé.
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Sacrilege of Death
2. Possessed On Burial Ground
3. Hail Revenge
4. Morbid Blood
5. Winds of Damnation
6. With Hunger In Eyes
7. Snakes Crawl
8. Black Rites of Execration
9. Sworn To The Unspoken Oath
10. The Gates of Bloodshed