Lemezismertetők

REKA – Renaissance LP

Kiadó: Itai Itai Records

Weboldal: myspace.com/rekaband

Kiadás éve: 2012

Stílus: Post metal

Brief Sum: A unique and creative production. These Russian guys really feel the stuff. Dark and deep, painful and very grim album full of lunatic themes.

 

Az orosz Reka neve nem lehet ismeretlen a hazai underground közösség előtt, ugyanis 2010 májusában hozzánk is ellátogattak és egy igen súlytós bulit prezentáltak a Kökitől nem messze található Pogo Loco klubban. Az este igazán nagy attrakciója a francia Celeste volt, ami nem is olyan meglepő, hiszen a Reka énekese átmenetileg kisegített náluk egy darabig. Ettől eltekintve az oroszok kitettek magukért, és úgy gondolom mindenki elégedett volt velük, sőt néhány új fant is sikerült szerezniük a produkcióval. Többek között engem is, ami odáig vezetett, hogy most kézben tarthatom a legújabb kiadványukat.

A Renaissance lemez egy régebbi, cd-n kiadott dalcsokor újramaszterelt szerzeményeit foglalja magába színes bakeliten, szép artworkkel minőségi formátumban. Röviden az elején talán annyit a zenéről, hogy a lemez mind a négy tétele súlyos, sludgeos hallgatnivaló nem kevés doom hatással, néhol black metalos hangulattal megspékelve. Ez a fajta sötét, karcos muzsika talán az Amenraval rokonítható leginkább, és persze a már említett Celestetel. A nyomasztó hangulat mindvégig érezhető, és kiábrándult zenei megoldásaival a Renaissance szinte rátelepszik a hallgatóra. Átlag 7-8 perces szösszeneteket hallhatunk, tehát van ideje kiforrnia minden egyes témának. A váltások néhol olyan hirtelen jönnek, hogy párszor én is csak kapkodtam a fejem, de nagyon jó megoldásokat fedezhetünk föl a számokat hallgatva. Valahogy végig hullámzik és lüktet az egész, néhol felüti a fejét egy-két szellősebb téma, de még ezek sem jelentenek feloldozást a komor zene alól.

A kezdő Renaissance című tétel jellemzi talán legjobban a zenekart, zakatolós, őrlő doomos riffjeivel azonnal fejbólogatásra késztet, a második, Dépendance már kicsit óvatosabb, itt meg is jelenik egy lightosabb gitártéma, hogy a következő szám mégjobban földbe döngöljön. A Déconvenue egyértelműen a lemez legkiemelkedőbb dala, a sűrű cinezés és a horzsoló gitárhangzás elképesztően elborulttá teszi a koncepciót. Kicsit olyan érzésem volt itt, mintha valamiféle direkt elfolytott, kicsapongó agresszió lengené körül az egészet. A nyilvánvaló hatások és persze párhuzamok ellenére a Reka mégis egy színfoltnak tekinthető zenekar a rengeteg kopizós brigád között, és valahogy úgy tudják játszani ezt a post metalos/sludge őrületet, hogy azonnal felkapja a fejét az ember. Vegyük például a zárótételt, a Chatiment-et, ami a másik nagyon ütős darab a korngon. Olyan húzós gitártémák találhatóak benne, amilyeneket már régen hallottam.

A post rock és post metal bizonyos berkeken belül rendkívül népszerű lett mostanában, ezért sajátos, egyedi dolgot nagyon nehéz alkotni, mikor boldog boldogtalan bizonyos riffeket másolgat. Nos a Rekának sikerült, engem meggyőztek.

Tracklist:

1. Renaissance
2. Dépendance
3. Déconvenue
4. Châtiment

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek