REVOLUTION RENAISSANCE – Trinity

Kiadó: Napalm Records

Weboldal: 

Kiadás éve: 2010

Stílus: Power Metal

Brief Sum: Engaging power metal album from Timo Tolkki’s actually split-up band. Catchy songs played by premier musicians, but not much more. Tolkki can’t do much better album than the new Strato, but his ex-band became stronger without him. It looks like this projekt can’t provoke much interest.

A hájas, diktátor-és messiáshajlamú Timo Tolkki, miután a Stratovarius-t brazil szappanoperává változtatta, majd távozott a zenekarból (a többiek megelégelték, és megszabadultak tőle). Ezek után megvalósította a Revolution Renaissance nevű projektet, melyben kiélhette saját hóbortjait, és mindig talált hozzá egy-két régi ismerőst, akik szívesen vállalták az alárendelt zenegép és torok pozícióját őnagysága bandájában. Az első, New Era című lemez kiadása után végre létrejött egy permanens felállás, a soron következő Age Of Aquarius már így került felvételre. Ez a lemez annyira meggyőző volt, hogy a Napalm Records kötött is egy 3 albumra szóló szerződést a bandával. Újabb tagcserék következtek, 2008-ra pedig egy olyan formációvá érett, melyben a power metal krémje szerepelt. Tolkki új lemezzel, valamint hatalmas világkörüli turnésorozattal kecsegtetett, de úgy látszik a várt érdeklődés abszolút elmaradt, így július 28-án önkényesen feloszlatta a bandát. Azt még megígérte, hogy az utolsó lemez “Trinity” címmel meg fog jelenni, és ennek eredményét igyekszem most értékelni.

A lemez egy igazi europower csemege a stílus rajongóinak, nem kevés progresszív elszállással. Az összes dal természetesen jellegzetesen Timo Tolkki-s. Talán ez a magyarázata annak, hogy ennyi év után is van még, aki szóba áll ezzel a nyilvánvalóan kompromisszumképtelen és aszociális emberrel, hogy zseniális zeneszerző. Ráadásul egy ilyen internacionális elit metal csapattal a háta mögött gyakorlatilag képtelenség lenne rosszat alkotni. Ebben az albumban sokkal jobban érezni a Stratovarius szellemét, nem megy el annyira az “Age of Aquarius”-nál hallott kísérletezős irányba, inkább a New Era folytatásának tekinthető. A gitármesteren kívül leginkább az énekes Gus Monsanto hangja, ami kiemelkedőnek mondható. A többi zenész igazából csak iparos munkát végez, de azt jól csinálják. Az összes szám dúdolható power metal sláger, talán csak a 10 perces Trinity lóg ki a sorból, itt kicsit megint megcsillan a szerző progresszivitás iránti vonzalma.

Nem tartozom a hatalmas power metal fanatikusok közé, így nem tudok fátyolos tekintettel nyilatkozni erről az anyagról sem. Tényleg értékes zenét hallhatunk a Trinity-n, de szerintem azért mérföldekkel nem jobb az új Stratovarius lemeznél. Nyilván hiányzik az anyabandából Tolkki, de ők tovább fognak élni, viszont a “mester” időről időre földbe áll a projektjeivel.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Marching With The Fools
2. Falling To Rise
3. A Lot Like Me
4. The World Doesn’t Get To Me
5. Crossing The Rubicon
6. Just Let It Rain
7. Dreamchild
8. Trinity
9. Frozen Winter Heart

Pontszám: 7.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár