Lemezismertetők

ROBIN BECK – Love Is Coming

Kiadó: Frontiers Records

Weboldal: www.robinbeckrocks.com

Kiadás éve: 2017

Stílus: Melodic Rock

Brief Sum: The world being in such a serious shape these days, it seems very timely to talk or, for that matter, to sing about things that we wish for. Now, that’s exactly what ever-renewing American songstress Robin Beck does on her brand new record. Keeping the core of her writing team but also getting new people involved (including Grammy Award winning producer Clif Magness), she’s managed once again to add some exciting modern elements to traditional AOR / hard rock, while unleashing one potential hit song after another and conveying the most positive message possible. All melodic rock fans, watch out! Love is coming… and it conquers all!

 

Hát, ez az idő is eljött: az elmúlt évtizedbeli, két albumig tartó Frontiers időszak után minden idők egyik legtehetségesebb és legsokoldalúbb AOR / hard rock énekesnője ismét partra szállt Nápolyban. Méghozzá egy olyan új anyaggal, amelyet (zenei csapásirányát, illetve színvonalát tekintve) a mai időkben valószínűleg éppen Don Perugino és kiadója lesz képes a lehető leghatékonyabban népszerűsíteni. Kissé vicces, hogy a hivatalos megjelenést péntek 13-ára lőtték be, de végső soron részletkérdés. Fő, hogy a Love Is Coming garantáltan nem hoz szerencsétlenséget senkire! Sőt!

Az együttműködés egyébként a Livin’ On A Dream korong után szakadt meg, holott hősnőnk azzal kanyarodott vissza végérvényesen ahhoz a stílushoz, amellyel az 1980-as években megismerte a világ – a Trouble Or Nothing megvan, emberek? –, és amelynek vitán felül az élmezőnyéhez sorolandó. (A köztes időkben történt ilyen-olyan irányú kísérletezgetés közepette is születtek azért klassz dolgai, ezt kár volna tőle elvitatni.) Azóta sem tért le az immár a férjével, James Christiannel (House Of Lords) közösen taposott ösvényről, s a The Great Escape képében egyenesen az eddigi legteljesebb, legkerekebb albuma született meg. Utána az Underneath némi modern ízt is hozzáadott a már bevált formulához, a – címéhez illő módon szeretettől, pozitív érzésektől majd’ kicsattanó – Love Is Coming egyik legnagyobb erénye pedig pont az, hogy még organikusabban elegyíti ezeket a friss elemeket a bő három évtizede ismert és kedvelt hozzávalókkal.

Kellett ehhez az is, hogy az alkotói és produceri gárda valamelyest bővüljön. Az eddig különösen aktív James Christian a hangszerelésben és a háttérvokálokban segédkezett és hozzá hasonlóan a kedves papamaci külsejű svéd gitármágus, Tommy Denander is amolyan társ-producerként tevékenykedett az egyes számokban. A munka oroszlánrészét ellenben Clif Magness végezte, a szerzők között az ő egyik legismertebb pártfogoltjának, Kelly Clarksonnak (!), Debby Holidaynek vagy a tavaly elhunyt Jeff Kentnek a neve is ott található, a végső masztert pedig Maor Appelbaum tolta rá az anyagra. Az első-második-sokadik olvasatra talán meghökkentő névsor ellenére azonban bizton mondhatom: olyan dalgyűjtemény állt össze, amely kedvére lesz a régi rajongóknak, és a fiatalabb korosztály sem dobná vissza, ha sikerülne ráirányítani a figyelmét.

Az elsők között nyilvánosságra hozott címadó szerzemény, ha zeneileg önmagában nem is adhat teljes képet a lemez egészéről, hangulatát tekintve mégis találó összegzése annak. A három percet alig meghaladó, pulzáló, gitárközpontú darab, nincs benne túlmagyarázva semmi, és az ének nagyon húz magával. Meg kell hagyni, a Főnökasszony ennyi idősen is bombaformában van (a „kólás” First Time nóta minden képzeletet felülmúló sikerei idején sem volt már éretlen csitri, maradjunk ennyiben)! Nem csupán hangjának terjedelme és ereje tiszteletet parancsoló, de dallamformáló és előadói készsége is. Bámulatosan érez rá arra, melyik dalhoz és szöveghez milyen énekstílus kívánkozik. Nota bene: annak idején a Trouble Or Nothing albumot az tette kiemelkedővé, ahogyan Robin a kiváló adottságai révén a saját arculatához tudta igazítani a mögé felsorakoztatott slágerkovácsok által írt számokat és a rászignált átdolgozásokat. Tényleg nem túlzás azt állítani, hogy most éli másodvirágzását, hiszen kétségkívül ő diktál a dalok kiválasztását illetően (addig legalább Del Vecchio úr levegőt is vehet…), s a saját alapokra megformált témákkal valóban kiteljesedhet, sőt úgyszólván szárnyalhat.

Mindezt persze a többi tétel szinte bármelyike kapcsán ugyanígy kifejthettem volna, mert Ms. Beck orgánuma végig teljes pompájában tárulkozik ki. Még egy olyan könnyed, tipikus „summer song” kereteiben is, mint az On The Bright Side – nem véletlen, hogy augusztusban került bemutatásra… Amit viszont rögtön a nyitó Islandben, az In These Eyesban vagy a Girl Like Me-ben nyújt, arra talán nincs és nem is kell jobb kifejezés és nagyobb elismerés, mint ez: MAXIMÁLIS ROCK! Előbbi olyan vastag riffel és gitárjátékkal is elkápráztat, ami példátlan a hölgy munkásságában (nem mondom, hogy ettől Robb Flynn is maga alá csinálna, de meg tudja dolgoztatni a nyakizmokat rendesen!), majd visszafogott zenei kíséretre laza, de sűrűn ritmizált szövegű pop-rock versszak és BL-győztes refrén érkezik. Egyszerűen megunhatatlan! Az In These… (ebben van benne Kelly keze) egy masszív média-jelenlétért kiáltó zongorás ballada, amelynek szépsége és mélysége csak az Underneath-hez mérhető a négy évtizedes életműből, de a közkedvelt Tears In The Rain drámai ereje is megvan benne. Utóbbit fülbeötlően Aerosmith-es feeling és lüktetés jellemzi, na meg Denander mester ízes, vérbő gitározása.

Retro vonalon azonban nem itt ér az egyetlen meglepetés, a Me Just Being Me ugyanis erősen funkys hatású – mondhatni, a kör bezárult, hiszen a ritkán emlegetett Sweet Talk debüt is a funk / soul / pop jegyében íródott anno –, míg a Hammonddal dúsított If You Only Knew hamisítatlan sallangmentes blues, szerintem Beth Hart is boldogan vállalná. A „túlvégről”, azaz modern irányból a komplexebb felépítésű Crave The Touch az előző album Sprain és Check Your Attitude nótáit teszi zárójelbe, a záró Warrior direkt rádió-popja (már-már jódlizós refrénnel) ellenben a Wonderland merészebb próbálkozásait juttatja eszembe, és mint ilyet, kicsit a Love Is Coming kakukktojásának is tartom. Meg lehet barátkozni vele, de az összképből azért valamelyest kilóg. Fogjuk fel bónusznak. A lassú dalok viszonylagos gyakorisága sem zavaró most, annyira más és más karakterű darabokkal van dolgunk. Az On To Something valójában csak a tempójával lép a fékbe, közvetlenül utána a Lost már inkább nevezhető korszerű power lírainak – egy élhető világban erre szintén egyből ráharapnának a legkommerszebb kereskedelmi adók is –, és a Here I Am ezekhez mérten pusztán afféle Burnin’ Me Down remake érzetét kelti, noha önmagában véve ez sem rossz.

Érdemes külön kitérni a szövegekre is. Robin sem dolgozik sokkal gazdagabb szókinccsel, mint az átlagos „kiss me baby, love me baby” tartalmú rímhalmazok elkövetői, ám a szavakkal nagyon tud bánni. Fogalmazásmódja révén nyugodtan elhihetjük, hogy nála bizony valódi gondolatok és érzések húzódnak meg a sorok között. Semmi „Szeressük egymást, gyerekek” jellegű üres negédeskedés, semmi cukormáz. (Megint más téma a giccsbe hajlóan ábrázolt pillangóhad a borítón.) És ehhez azért némi élettapasztalat is szükségeltetik. Nyilván nem követendő példaként kell értelmeznünk a Me Just Being Me-ben beköszönő, egyszeri futó kalandot kereső „felgerjedt pórnő” alakját – aki úgy tekinti, annak legyen meggyőződése szerint, ez van… –, de hát az ilyet is tudni kell hitelesen megjeleníteni. Annál pozitívabb az Island, az In These Eyes vagy az On To Something szívhez szóló üzenete. Ez most csak a két véglet, de alighanem ennyi is elég a dolog komolyságának érzékeltetéséhez.

Kellemes gond ugyan, de Robin helyében én egészen biztosan bajban volnék az aktuális koncertműsor összeállításakor. Nagy kettősség ugyanis, hogy itt ez a briliáns új anyag, amelyről illene is minél több dalt eljátszani, ugyanakkor a rajongók a Trouble Or Nothing slágereit várják a legjobban, és példának okáért Európában „anyu” nem túl gyakori vendég, úgyhogy a jónép pláne igyekszik majd nem elszalasztani az első adandó alkalmat a „förszttájmozás”-ra… Szóval csak okosan, átgondoltan!

Ez a lemez, kérem szépen, tényleg maga a mindent elsöprő szeretet!

SAMPLE:
YouTube

Tracklist:

1. Island
2. On The Bright Side
3. In These Eyes
4. Love Is Coming
5. Me Just Being Me
6. On To Something
7. Lost
8. Crave The Touch
9. If You Only Knew
10. Here I Am
11. Girl Like Me
12. Warrior

Pontszám: 9

Kapcsolódó cikkek

Robin Beck Interjú

Dehumanizer

Robin Beck Interjú

Dehumanizer

ROBIN BECK – Underneath

Dehumanizer

Hot News: Robin Beck Announces New Album Release “Underneath”

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek