Lemezismertetők

ROTTING CHRIST – Κατά τον Δαίμονα Ἐαυτοὗ („Kata Ton Demona Eaftou”)

Kiadó: Season of Mist

Weboldal: www.rotting-christ.com

Kiadás éve: 2013

Stílus: Black / Dark

Brief Sum: It makes you the biggest, if you can keep being honest and natural, despite of the huge expectations – and the Tolis brothers are definately one of the biggest artists ever lived on Earth. The fresh material still has the existing values of Rotting Christ’s past, but it also took them into a higher level, so maybe the result is more complex than ever. Beside the wide range of musical pleasure, while the exotic and more classical Rotting Christ-sound breath together perfectly, the content is pretty mellow, intelligent and polychrome as well. It just gets more mature, more natural and spontaneous year by year, and the overall effect still reveals feelings that you never even known before. If this album proved anything to me, it’s that we can always trust blindly in Sakis’ and Themis’ talent for creating (something more than) music. Hear this praise, Hellenic Gods! I’m on my knees and worship you…

Egyetlen hátránya van annak, ha elkészítesz egy zseniális albumot – ennél nagyobb bajban pedig már csak akkor vagy, ha többet is sikerül. És hogy miért? Természetesen, mert onnantól kezdve alapelvárássá válik a varázslat, melynek esetleges hiányát még önmagában a minőség sem feledteti.

Hát ezért féltem én rettenetesen az új Rotting Christ anyagtól, hisz a 2010-es Aealo – és már egyébként elődje, a Theogonia is – olyan mesterműként dobbantott, ami nem csak új dimenziót nyitott az extrém metal világában, de olyan érzéseket is képes volt megmozgatni az emberben, amiknek létezéséről korábban még csak nem is volt tudomásunk. Κατά τον Δαίμονα αυτο , azaz „tedd, amit akarsz” – szól az új lemez címe, márpedig ha a Tolis tesók 26 év(!) után, továbbra is ösztönből akarják (és szemmel láthatóan tudják) gyártani e fergeteges matériákat, akkor tényleg évtizedek múltán is gyönyörtől könnybe lábadt szemmel kuporoghatunk majd a páros teljes diszkográfiája fölött.

Azt még nem tudtam eldönteni, hogy az említett Aealo-t sikerült-e túlszárnyalnia a hellén mindenhatóknak, de annyi bizonyos, hogy a csalódottságnak még csak szellője sem csapott meg a korong hallgatása közben. A meglévő értékek értelemszerűen nem koptak ki a zenéből, így a keleties (vagy ha úgy tetszik, etnikai) fűszer, a helyenként már-már folkos beütés, a grandiózus kórusok, a női ének és az erős atmoszférikusság továbbra is jelen van, mi több, új szintre lépett, minek köszönhetően az új album talán komplexebb, mint valaha. A hangszerek közt egyebek mellett találunk nádsípot, dudát és kürtöt is, a legbámulatosabb viszont ezek tökéletes harmóniája a Sakis egyedi vokálja által dirigált hagyományos metal hangzásvilággal. Ahogy az lenni szokott, a széles spektrumú muzikális élményhez ezúttal is érett, intelligens mondanivaló társul, elsősorban nyilván a görög mitológiából merítve, ám a szövegekben találunk példát sumér és inka költészetre is, ezen felül pedig további három nemzet kultúrája is hatással volt az aktuális tartalmi kivonatra.

Többek között találkozhatunk román népdallal (Cine iubeşte şi lasă), ahol a viszonylag újdonságnak számító – ugyanakkor a darkos zenei környezethez remekül illeszkedő – női vokál újabb térhódításának lehetünk fültanúi (a’la Orders From The Dead), aztán akad még egy szláv, egészen pontosan orosz legenda a Русалка személyében, valamint iráni vallást, bizonyos zoroasztrizmus témáját feszegető dal, az Ahura Mazdā-Aŋra Mainiuu. Csak szólok, ha elég kóser promóciós érzéke lenne egy bizonyos gépjárműket forgalmazó cégnek, ez utóbbi szerzemény kifogástalan zenei aláfestést jelenthetne termékeik népszerűsítéséhez! De a tréfát félretéve, a zenei svédasztal mellett tehát valóban művelt, igényes belbecs várja azokat, akik ilyen szempontból is szeretnék beleásni magukat az opusz szerkezetébe, és bár látszólag teljes az ideológiai képzavar, meggyőződésem, hogy van valamilyen összefüggés az értelmezésben, még ha nem is egy szokásos értelemben vett konceptalbumról beszélünk.

Az egzotikus megközelítésű momentumok bátrabb adagolása egyébként egyáltalán nem megy a tradíciók rovására, hisz az olyan alkotások, mint az extázist nyitó In Yumen – Xibalba, a P’unchaw Kachun – Tuta Kachun, a címadó vagy a Gilgameš kifogástalanul képviselik a klasszikusabb értelemben vett Rotting Christ-os dallamvezetést, a Grandis Spiritus Diavolos pedig már első hallás után is egy olyan potenciális aduász, ami az Athanati Este és a Nemecic nyomdokaiba lépve a csapat kötelező himnuszává kell, hogy váljon élőben.

Nehéz véleményezni a lemezt, mert aki a mesterek előző két-három munkáját szerette, az az én kortesbeszédem nélkül is 100%, hogy ezért is odáig lesz, ellenben aki korábban nem látta meg bennük a fantáziát (vagy egyszerűen csak nem kenyere ez a hangzásvilág), az azon túl, hogy a Κατά τον Δαίμονα αυτο-t sem tudja majd kellően értékelni, még számtalanszor el is süti majd az önismétlés vádját. Ebben legfeljebb annyi igazság lehet, hogy amint azt a kritika elején magam is pedzegettem, nem történt drasztikus innováció a Theogonia és az Aealo lemezek óta, azt viszont látni kell, hogy a 2007-nél régebbi kiadványokhoz mérten, ebben a relatíve új közegben mennyivel kiforrottabbá és spontánabbá érett a produkció, még a legutóbbi két alkotáshoz viszonyítva is. Nem tudom, meddig lehet még ezt a vonalat továbvinni ahhoz, hogy ne váljon átlagossá ez a mind a mai napig páratlan stílusvilág, de ha valamit bizonyított nekem a friss album, akkor az az, hogy vakon bízhatunk Sakis és Themis korlátlan tálentumú alkotói vénájában.

Bár ez volna a tökéletes végszó, a teljesség kedvéért annyit még kényszerűen muszáj megjegyeznem, hogy az Aealo kimagaslóan minőségi és lenyűgözően kifejező erejű borítója után mennyire szárazan hat ez a kő egyszerű szimmetrikus cover, de önmagában pusztán a külcsín természetesen nem lehet ok a maximális pontszám megtagadására, úgyhogy szóljon hangosan ez a tízes, egészen az Olümposzig, mert rég adtam már ekkorát!

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. In Yumen – Xibalba
2. P’unchaw kachun – Tuta kachun
3. Grandis Spiritus Diavolos
4. Κατά τον Δαίμονα Ἐαυτοὗ („Kata Ton Demona Eaftou”)
5. Cine iubeşte şi lasă
6. Iwa Voodoo
7. Gilgameš
8. Русалка („Rusalka”)
9. Ahura Mazdā-Aŋra Mainiuu
10. Χ Ξ Σ („666”)
11. Welcome To Hel (bonus track vinyl & Digibox)


Pontszám: 10

Kapcsolódó cikkek

Kaltenbach Open Air 2023 – Koncertbeszámoló

bönin

Rotting Christ – „Les Litanies de Satan” (Lyric video) premier

KMZ

Rotting Christ – In Nomine Dei Nostri (Official Premiere)

KMZ

A Rotting Christ teljes dupla live albuma meghallgatható online

KMZ

Hot News: Rotting Christ & Twilight Of The Gods kick off tour!

KMZ

Hot News: Rotting Christ present new video on Terrorizer!

KMZ

Hot News: Rotting Christ unveil teaser video!

KMZ

Hot News: Seaons of Mist news – Gorguts, Chaostar, Disperse, The Old Dead Tree, Sólstafir, Rotting Christ, The Casualties, Holy Sleep

KMZ

Hot News: Seaons of Mist news – This Misery Garden, Rotting Christ, Imperium Dekadenz, The Monolith Deathcult

KMZ

Hot News: Season of Mist news – Rotting Christ, Misery Index, Complete Failure, Disperse

KMZ

Hot News: Season of Mist news – Rotten Sound, Complete Failure, Rotting Christ, Misery Index, Disperse, Hell Militia

KMZ

Hot News: Season of Mist news – Order of Isaz, War From A Harlots Mouth, The Contortionist, Kylesa, Vera Cruz, Khonsu, Rotting Christ

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek