Kiadó: Massacre Records
Weboldal: www.scanner4u.de
Kiadás éve: 2016
Stílus: Heavy / Power
Brief Sum: A faster, more aggressive and straightforward follow up to Hypertrace. Definitely shows overall improvement, although never considered the standard in German power / speed metal.
Nos, ahogy ígértük, jöjjön némi kedvcsináló a második Scanner albumhoz, pontosabban annak újbóli kiadásához is. Főleg mivel semmilyen tekintetben nem marad el a bemutatkozó anyagtól. Több szempontból túl is tesz rajta!
Egy évvel a Hypertrace után a Scanner olyan produktumot tett le az asztalra, amellyel ha nem is helyezte a műfajt új alapokra, az önállóságra való törekvésnek igen határozott jeleit mutatta. Amellett, hogy dalok tekintetében egységesebb a színvonal és az összkép, a Terminal Earth gyorsabb és intenzívebb is elődjénél (most nincs egybefüggő szövegi koncepció, a sci-fi gondolatkör sem játszik meghatározó szerepet). A magasabb sebességfokozat persze nem ritkította meg a dallamokat, sőt az énekesváltás folytán még tovább vékonyodott a „sörhab” – annak idején így emlegettük az akkori német metal bandák jelentős hányadára jellemző eltúlzott és emiatt komikumba, sramliba / mulatósba átcsapó himnikusságot – a muzsikán. A Michael Knoblich helyébe lépő S. L. Coe szintén tisztességesen hozta az ide kívánkozó magas fekvésű, gyakran hisztérikus felhangokkal tarkított témákat. Más kérdés, hogy az ő tagsága is csak erre az egy lemezre szólt és későbbi formációiban sem húzta sokáig.
A megszólalás ezúttal sem sokkal jobb közepesnél. Nincsenek kirívó aránytalanságok és nem is agyonpolírozott, élettelenre csiszolt stúdió-hangzásról beszélünk (az ének itt jobban belesimul a zene egészébe, mint a Hypertrace-en), de kidolgozottságban és dinamizmusban nem állja a versenyt mondjuk a Helloween – ők azidőtájt ugyancsak a Noise istállóhoz tartoztak – Keeper albumainak soundjával. Az olyan nótáknak azonban, mint a Not Alone, a megklipesített Buy Or Die, vagy a címadó Terminal Earth, így is megmaradt a varázsa.
Az említett dalokkal jól példázható sebességláz közepette azért nem felejtett el olykor a fékbe taposni a csapat és a Wonder, vagy a Telemania is a korong legemlékezetesebb pillanatai közé sorolandó. Egyedül az epikus, közel kilenc és fél perces From The Dust Of Ages alatt döccen egyet a lemez, ez a tétel szerintem az indokoltnál valamivel hosszabbra nyúlik.
Az már sosem derül ki, mire vihette volna a Scanner, ha a Terminal Earth után nem törik meg a lendülete és nem kell hat esztendőt várni a folytatásra. Ekkorra a teljes gárda lecserélődött Axel „A. J.” Julius gitáros, fő dalszerző körül, aki a későbbiekben sem tudta folyamatos működésben tartani a zenekart. Az időszakos aktivitás és a felállás állandó változásai közepette készült további anyagok nívója nem mondható egyenletesnek – a Scantropolis konkrétan egy sajnálatos és nehezen magyarázható melléfogás volt –, a tizenhárom (!) év kihagyás után megjelent tavalyi The Judgement album viszont derekas munka. Ráadásul arra is esélyt kínál, hogy idén élőben lássuk a bandát valahol (az első két albumról természetesen jó néhány dal van műsoron). Talán az utolsó lehetőség…
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. The Law
2. Not Alone
3. Wonder
4. Buy Or Die
5. Telemania
6. Touch The Light
7. Terminal Earth
8. From The Dust Of Ages
9. The Challenge
10. L.A.D.Y.