Kiadó: Edge Records
Weboldal: www.septicmen.hu
Kiadás éve: 2007
Stílus: Thrash metal
A várpalotai Septicmen ’92 óta van jelen a magyar underground színtéren. Néhány demoval és 2 nagylemezzel a hátuk mögött 2007 januárjában belevágtak a 3. nagylemez felvételeibe. Ez a korong a Negative. Őszintén szólva vártam ezt az albumot, mert jópárszor láttam őket játszani és mindig nagyon tetszett amit a színpadon műveltek. Egy erős trössmetál zenekarról van szó, akik a 2005-ös Central demojukkal még közelebb kerültek hozzám, ugyanis úgy éreztem kicsit több teret engedtek a modern vonásoknak. Aztán kezembe került az új anyag. Hát akkor nézzünk bele. Szép igényes borító, nem annyira ötletes, de úgy gondoltam a zene kárpótolni fog. A CD 21 számot tartalmaz, mert a nóták magyar verziója is megtalálható az angol nyelvű album után. Betettem a lejátszóba. Hmm jó kis kezdő nótának tűnt a Colors. Aztán elkezdett hervadni a mosolyom. Nem tudtam elsőre végighallgatni az albumot. Letettem egy napra. Ráhangolódás- és összehasonlításképp betettem a Centralt (az Open Your Eyes és a Cursed ugyanis felkerült az új korongra is).
Ez kicsit megtörte a jeget. Így már elkezdtem lenyelni a nótákat. Alapjában véve középtempós nótákról van szó, ami egy kicsit nehézkessé teszi az emésztést. Néha előkerülnek pörgősebb témák, de egyrészt ritkán, másrészt pedig ha pörögnek is, azt az igazán lendületes tress érzést nem adják át a riffek, bár a Human In Terrornál elengedtem volna a hajamat, de ahelyett, hogy tovább fokozódna az extázis, a nóta közepén visszatérnek az albumon végig domináló középtempóhoz. Viszont nagy előny, hogy a nem túl gyors tempók lehetőséget adnak jó kis groove-os riffek becsempészésére. Ezek azért érdekesebbé teszik a muzsikát, de a tuka-tuka dob sokszor lehúzza a riffek erejét. Egy kicsit ötletesebb játék a dobos – Kulcsár József- részéről rendkívül sokat dobhatna az album erején. Ami első hallásra kicsit nehezen befogadhatóvá teheti a hallgató számára a lemezt, az Korcsmár Gyula orgánuma, bár a Slayer fanatikusoknak biztos tetszeni fog, mert kicsit Araya-éra hajaz a torka.
Egyébként az album rengeteg pozitívummal rendelkezik, ezeket lehet, hogy többszöri hallgatás után veszi csak észre az ember. Nekem például nagyon tetszenek a dallamos szépen felépített szólók, a modernebb hangzású riffek, a hatalmas zúzdák némelyik nótában. Sajnos a hangzás nem sikerült a legütősebbre, lehet, hogy ezért érzem úgy, hogy elsőre nem jött át az a rengeteg energia, amit a banda igazából közvetíteni akar és a koncerteken hibátlanul közvetíteni is tud a hallgatóság felé. A legjobb dolog amit tehettek: megnézitek a honlapot, kerestek egy frankó koncertdátumot, megnézitek a műsort, végig zúzzátok és utána, ha tényleg tetszett, beszerzitek a srácoktól az anyagot és akkor garantáltan nem csalódhattok ha előkerülnek otthon is a nóták! Összességében ha egy kicsit változatosabbak lennének a számok tempóban és a dobjáték is picit elrugaszkodna a thrash alapoktól és valami lüktetőbbet, húzósabbat kanyarintana a nóták alá, egész magas pontszámot adnék rá, így viszont egy szerény 7,5-el díjazom a produkciót.
Tracklist:
1. Colors
2. Dying Animal
3. The Final Step
4. Cursed
5. Nature Of Truth
6. Gravitation
7. Human In Terror
8. Open Your Eyes
9. Slave To Depth
10. Mediashit
11 Twin Flowers