SHATTERED HOPE – Absence

Kiadó: Solitude Prod.

Weboldal: www.shatteredhope.gr

Kiadás éve: 2010

Stílus: Doom / Death Metal

 

 

 

 

A népes görög (extrém) metal színtérhez tartozó Shattered Hope 2002-ben alakult Athénban, és pályafutásukat a promólap tanúsága szerint My Dying Bride és Paradise Lost feldolgozásokkal kezdték. Ettől az irányvonaltól azóta sem távolodtak el túlságosan, azaz bánattal, keserűséggel mélyen átitatott zenét játszanak. Bár a promóanyagban a funeral doom is fel van tüntetve a stílusoknál, ezt én nem érzem a zenében, az Absence egy klasszikus doom/death anyag.

A debütalbum 7 számot tartalmaz körülbelül 65 percben, ebből is látszik, hogy a dalok nem rövidek (ez alól kivétel a “Yearn” és a “Lament, in F# Minor”, ezek 3 perc körüli hosszúságúak). Az első tétel, a 13 perces “Amidst Nocturnal Silence” akusztikus gitárral kezd, és ez időről-időre vissza is tér a dalban, váltakozva a lassú, elnyújtott riffekkel. Többször előkerül az albumon a hegedű, ez is a legfőbb hatás My Dying Bride-ot idézi, akárcsak Nick mély, öblös hörgése. A “Vital Lie”-ban aztán megjelenik a zongora is, vokális téren pedig egészen extrém megoldásokkal is találkozhatunk (hogy ezt Nick, vagy a vendégénekesként feltüntetett Marquis követte el, megfelelő háttérismeret híján nem tudom eldönteni). Az “Enlighten the Darkness” egy hagyományosabb megközelítésű tétel, sajnos már túlzottan is az, abban a tekintetben, hogy picit sem térnek el benne a műfaji “szabályoktól”. A lassan vánszorgó, síri gitárriffek alatt a hegedű adja meg az aláfestést; hangulatosnak hangulatos, izgalmasnak viszont semmiképpen sem nevezhető. Ezután következik a már említett “Yearn”, ez az eddigieknél valamivel gyorsabb, középtempós nóta, ha valahol, akkor itt érhető tetten a Paradise Lost befolyása. A “Lament, in F# Minor” viszont egy gitármentes, csak a hegedű és a zongora kombinációjára épülő dal, vokálok nélkül; amolyan átkötőnek is felfogható. A kettő között kapott helyet az “A Taritor”s Kiss”, amelyben szintén egy session énekes, bizonyos Thomas Jensen vendégszerepel, és ennek köszönhetően ez az egyik legváltozatosabb dal a lemezen. Nick hörgései mellett van itt blackes károgás, és még tiszta énekkel is találkozhatunk. Az albumot a “The Utter Void” zárja, ami egy 18 perces, monumentális kompozíció, tulajdonképpen az eddig hallottak keverékét nyújtja. Viszont ez a hossz egy kicsit sok, annyira nem változatos darab, hogy a végére már ne legyen unalmas.

Összességében véve nem rossz anyag ez, megfelelő hangulatban hallgatva nagy hatással is lehet az emberre; az egyetlen baj vele, hogy ezeket a dolgokat a My Dying Bride már cca. 15 évvel ezelőtt eljátszotta.

Tracklist:

1. Amidst Nocturnal Silence
2. Vital Lie
3. Enlighten The Darkness
4. Yearn
5. A Traitor’s Kiss
6. Lament, in F# Minor
7. The Utter Void

Pontszám: 7

Szólj hozzá!