Lemezismertetők

SICULICIDIUM – Az alámerülés lárvái

A határon túli metal zenekarok fennmaradása abból a szempontból mindig nehezebb, hogy ha magyar nyelven szólalnak meg és próbálnak érvényesülni, akkor lehetőségeik jobbára nekik is az anyaországra korlátozódnak. Ezzel mit sem törődve folytatja útját a 2003 óta létező hargitai black metal duó a Siculicidium, azaz székelygyilkosság (a fiatalabbak kedvéért a névválasztás az 1764-es madéfalvi vérengzésre utal), akiknek Az alámerülés lárvái című albumát fogom alább röviden bemutatni.

Ugyan ez egy valamivel régebben megjelent lemez, ám az igazi hargitai ezüsthöz hasonlóan, amin az évek múlásával szép antik réteg keletkezik, az érdes és sötét hangzású munkának a hosszabb távlatból történő visszapillantás egyaránt előnyére vált. Az alámerülés lárvái hét minimalista, analóg megszólalású szerzeményt húzott fel az alvilág kútjából, amelyek majd’ háromnegyed órában öntik hallgatóságukra a banda sajátos borúlátását. És valóban, dalszövegek tekintetében, ha ontológiai vetületű kérdésekről, nevezetesen a lét végességéről, az elmúlásról, esetleg a magányról vagy a depresszióról, hovatovább Hamvas Béla gondolatainak megzenésítéséről van szó, a Siculicidiumnak nincs szüksége interveniálásra – hiszen ők már húsz éve ezekből a témákból merítenek. A koncepcióhoz tökéletesen illeszkedik Juha Vuorma lemezborítója.

A temetői virágzást harangkongással és poros basszussal az Elővigyázatosság hirdeti meg. A prológust meghatározó lassú dobok és monoton dallam tökéletes indító. Pestifer mély basszusa és egyenletes ütemben zúgó gitárja kíséri A kút kávájá-t. A középrészben a harangzúgás újra feltűnik, de immáron billentyűkkel kísérve. Az utolsó harmadban a tempó is begyorsul. A Lugosi Béla álnevet használó zenész borízű, torzított bariton károgása rendkívül unikális, de kétségkívül szokatlan. A dal a black metal depresszív tartományába kalauzol. Következik a rezgő csontú Elidegenedés – tagadás egyszerű dobsávval és rücskös riffeléssel. Itt nincs pompa, a monotonitást egy tompa szólókezdemény megszakítja ugyan, de a mixből mégis csak Lugosi kántáló vicsorgással előadott, elutasításról szóló mantrája emelkedik ki. Az eddigi borzongásokkal szemben az Alvilági szárnyalás kicsit pörgősebb, fémesebb tétel, ahol már jobban kibontakozik az erdélyiek zeneisége. Végre előkerülnek az eddig tokban zörgő cintányérok, hallható egy rövid gitárszóló, a barázdáltabb riffek pedig egyszerű, de hatásos dallami aláfestést adnak Lugosi pokolhasító mondókájának.

A sajátos temetőjáték újabb eleme, a Leírhatatlan gonoszságok. A baljós akkordokkal és a szívverést leképző, lüktető ütésekkel operáló szám beható ismeretet jelez a korai black metal hagyományosabb irányzataiba. Az itt hallottak ezzel egyidejűleg az egymás után helyezett aforizmatikus gondolatok erejének demonstrációi, mert az egymásból következő hangulatok és kompozíciós filozófiák tömörülnek, illetve párhuzamosan játszódnak. Ekként az alapvetően sekély középtempós esztétikai formába egy harsona beépítésével máris mélységesen hátborzongató szerzemény áll össze. Az orgonaszóval nyitó, zajosabb Lárvabőr-t pörgetve úgy tűnik számomra, hogy a lemez minden új számmal egyre mélyebbre süllyed a rideg és megrázó forgatagba. Ennek eredményeként a szóban forgó dal szinte koromsötét színpadi játéknak tűnik, tele kárhozattal és falánk árnyékokkal. A kénköves benyomást erősíti a bizarr, állítmányokat nélkülöző nyelvtani szerkezetben íródott zárótétel, Az alámerülés. Punkos, tompa riffekkel kezdődik, azután éles váltással jazzes beütésű dobok érkeznek, mígnem a hangzatos gitárszóló, a szintetizátor és a harangok tetézik be a Hamvas Béla Silentium-a ihlette alkotást.

Zárásként nem kezdek metal tipológiába, hogy mihez hasonlítanám a hallottakat, hiszen nem kell vájtfülűnek lenni a nagyobb zenei hatások felmutatásához. E helyett inkább azzal zárom ismertetőm, hogy a Sun & Moon Records kiadványaira jellemzően, Az alámerülés lárvái ugyancsak feltételezi azt a ritka embertípust, aki nem pusztán füllel, esetleg szívvel, hanem agyvelője minden rostjával átadja magát ezen sötét meditációknak. Ilyen pedig nem születik minden vidéken!

Kiadó: Sun & Moon Records
Kiadás éve: 2020
Stílus: Black Metal
Webfacebook.com/Siculicidium

Tracklist:

  1. Elővigyázatosság (Alertness)
  2. A kút kávája (The Ledge of the Well)
  3. Elidegenedés – tagadás (Alienation – Denial)
  4. Alvilági szárnyalás (Tartarean Wing)
  5. Leírhatatlan gonoszságok (Indescribable Evilness)
  6. Lárvabőr (Larval Skin)
  7. Az alámerülés (The Submergence)

Pontszám: 9,5

Kapcsolódó cikkek

SICULICIDIUM – Keringők (Valses) EP

Gwanath

SICULICIDIUM – Utolsó Vágta Az Univerzumban

Stillborn

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek