Kiadó: Ulterium Records
Weboldal: myspace.com/sinbreedmetal
Kiadás éve: 2010
Stílus: Power Metal
Ahhoz a generációhoz tartozom, akinek a „german power” és/vagy „german speed metal” hallatán, láttán, olvasatán fülig szalad a szája. A miért kérdésre roppant egyszerű a válasz: mert ezen nőttem fel, mert tetszik, mert jó. A Helloween, a korai Rage, a Blind Guardian neve mindenki előtt ismert, de ha azt mondom, hogy Stormwitch, Atlain, Tyran” Pace stb.? Ă…Âk is ott voltak a német speed/power metal vonalban, csak megrekedtek underground szinten és nem emelkedtek a korai Helloween ismertségének magasságába.
A Wiesbadenben, 2008-ban alakult Sinbreed-nek van előélete. Herbie Langhans énekes (Aina, The Preachers, Seventh Avenue), Florian „Flo” Laurin gitáros/billentyűs, Alex Schulz basszusgitáros és Frederik Ehmke dobos (Blind Guardian, Schattentanz) még 2000-ben kezdtek el együtt zenélni Neoshine-ként, mely név alatt egy With A Neoshine Ep-t (2005) és egy négyszámos, III címre keresztelt demo Ep-t (2007) követtek el, azonban 2008-ban Sinbreed-re változtatták nevüket egy amerikai vállalkozással szemben folytatott törvényes vita következtében. Jobb a békesség és egyébként is, ez a Sinbreed sokkal jobban tetszik, mint a Neoshine, jobban illik a muzsikához. Vérbeli, hamísítatlan, tempós germán speed nótával, a Newborn Tomorrow-val kezdődik a lemez, egy igazi headbanger dallal, ami megadja a lemez alaphangulatát és ráhangol a folytatásra. Súlyos, vastag, lendületes, zakatolós riffek, gőzmozdony ritmusok gördítik előre a nótát – ahogy a nagykönyvben annak idején megírták-, a Gamma Ray, a Primal Fear illetve a dán Pretty Maids (ezen belül is a Red, Hot And Heavy klasszikus) árnyéka vetül a dalra.
Ennek mentén folytatódik a korong a Book Of Life-fal, ami -és ez nem túlzás- simán felkerülhetett volna annak idején a dán mesterek bemutatkozó lemezére. Valamelyest visszavesz a tempóból a fogós refrénnel megpakolt címadó tétel illetve a Dust To Dust, de az Infinity”s Call-tól újra rálépnek a srácok a gázpedálra. Nálam a kórusokkal, refrénnel megtámogatott Through The Dark vitte el a pálmát, de nincs a lemezen üresjárat, egységes, erőtől duzzadó anyagot készítettek a legények. A lemez vége felé (Arise, Salvation) régi, klasszikus Running Wild hatásokat véltem felfedezni, mely érzést Herbie Rock „N” Rolfot idéző hangja erősítette meg, de Ronnie Atkinst (Pretty Maids) is eszembe juttatta az első két szerzeménynél. Florian billentyűi mindvégig a háttérben vannak, „túladagolásról” semmiképpen sem beszélhetünk, színező jelleget töltenek be a billentyűtémák. Vendégként Thomas Rettke (RedKey, Heaven’s Gate) Joost van den Broek (Ayreon, Star One) és Morten Sandager (Pretty Maids) bukkannak fel, mintegy színesítendő a muzsikát.
Bevallom, hogy az ismerkedés szakaszában nem igazán fogott meg az anyag, de ahogy egyre többször hallgattam, úgy ívódtak hallójárataimba a dallamok és azon kaptam magam, hogy a címadó dalt vagy a Dust To Dustot dúdolgatom. Lehet, hogy sokan megköveznek érte, de a lemez köröket ver az idei Gamma Ray korongra, sokkal jobb annál, egyszerűen felülmúlja azt. A stílus rajongói semmiképpen sem lőnek mellé, ha beszerzik a cd-t, melynek japán verziójára egy bónusz dal is felkerült, a Ride On.
Tracklist:
1. Newborn Tomorrow
2. Book Of Life
3. When Worlds Collide
4. Dust To Dust
5. Infinity’s Call
6. Through The Dark
7. Enemy Lines
8. Room 101
9. Arise
10. Salvation