SINISTER – The Silent Howling

Kiadó: Massacre Records

Weboldal: www.sinister-hailthebeast.com

Kiadás éve: 2008

Stílus: Death metal

 

(scroll down for English Version)

 

 

Újjáalakulása óta második albumával jelentkezett Hollandia valószínűleg legismertebb death bandája, a Sinister. Eddigi albumaik közül egyikkel sem voltam maradéktalanul elégedett; az első kettő karakteres, de kissé monoton death metál volt. Zeneileg a legerősebbre szerintem a 2003-as Savage or Grace sikeredett, ott viszont sokat rontott az összképen az akkori énekes, Rachel borzalmas énekhangja. A 2006-os Afterburner elfogadható volt, de semmi különös, ez az új album pedig sajnos szintén felejthető.

A legtöbb dal jól indul ugyan, de ellaposodik. Már az előző albumon is el voltak nyújtva a számok, itt viszont csaknem 48 percben terül szét a 7 szerzemény, tehát a számok átlagos hossza megközelíti a 7 percet. Miután death metálban már a 4 perc feletti időtartam is kimondottan hosszúnak számít, arra számítanánk, hogy valami komplexebbet, változatosabbat, vagy epikusabbat kapnánk a szokásosnál, ám erről szó sincs. Ezek a dalok egyszerűen túl vannak játszva, egytől egyig.

Tipikus Sinister riffel indít a The Grey Massacre. Némi dallam is fellelhető, az új dobos, Edwin Van Den Eeden pedig kitartóan blastbeatel. Hamarosan egy hangulatos akusztikus betét következik szövegmondással, ám annyira jól beillesztették, hogy nem töri meg a szám lendületét. Aad Kloosterwaard énekhangja az a mély, de emberi hörgés, amit már az előző albumon is megszokhattunk tőle – ebből a szempontból a mostani Sinisterre igazán nem lehet panasz. A problémák viszont sajnos már itt felütik a fejüket. Hiába tettek bele egy jó megtört ritmust, túl sokat ismételgetik, ezután pedig változatlanul eljátsszák a szám elejét, így az utolsó két perc unalomba fullad.

A kettes számú Summit of sacrifice-szal is nagyjából ez a helyzet. A főtéma egész dallamos, mégsem tudja nagyon sokáig fenntartani a figyelmet, mert ahhoz túl monoton. Ez is és a harmadik tétel is elég lassú, noha a harmadikat feldobja egy sötét, baljós tapping téma. Semmi ördöngös nincs benne, de jól illik a szám hangulatához.

Igazán érdekes momentum a címadó négyes számban található: keleties dallamok. (A hatos Palace of the fates-ben is van egy kis keleti hatás, de ez véleményem szerint már jóval laposabb lett.) Gyors témával indít, és a refrén is nagyon “egyiptomi” hangulatot áraszt. Részben ez, részben a cím erős Nile utánérzéseket kelt. Tulajdonképpen jó nóta, csak a 10 perces hosszúság nem áll arányban a komplexitással. Szóval érdekes próbálkozás, de azért én inkább maradok a Nile-nál.

Az ötödik dal, a The kill to come is némiképp eltér a korábbiaktól, black metálos hatások fedezhetők föl benne, ami különös sodrást ad a nótának. Szükségtelen is mondanom, hogy sajnos a végére ez a szerzemény is uncsi lesz. Dettó a If it bleeds esetében…

Szóval összességében felemás az album. A számoknak csak kb. a fele mondható jónak, a többi nagyon szürke. És ezekben a jobban sikerült nótákban is vannak dalszerzési hibák. Nagyon el lett méricskélve ennek az albumnak a hossza: kb. fél óra tömörségben sokkal élvezetesebb hallgatnivaló lenne, a vég nélkül ismételgetett, gyakran tucat jellegű témáktól nekem nem esett le az állam.

——————–

ENGLISH VERSION:

Since their reunion, this is the second album of the probably most well-known death band from the Netherlands, Sinister. I have not been entirely satisfied even with their previous albums; the first two showcase quite characteristic, though somewhat monotonous, death metal. In my view, musically the best one was their 2003 release “Savage or Grace”, however, the horrendous vocals of the former vocalist Rachel disturbed the overall picture a lot. Then Afterburner in 2006 was acceptable, but nothing special, and this album is unfortunately also forgettable.

Most of the songs start promising, but become dull then. The tracks were a bit lengthily even on the previous album, but here the 7 songs span almost 48 minutes, so their average length approaches 7 minutes. Since in death metal even track lengths more than 4 minutes count definitely long, one would expect something more complex, varied or epic than usual, but no way. Every song, every single song, is simply overplayed.

The Grey Massacre starts off with a typical Sinister riff. Some melody is also noticeable, and the new drummer Edwin Van Den Eeden blastbeats relentlessly. This is part is soon followed by an atmospheric acoustic part with narration, but it fits so nicely that it doesn’t stop the flow of the track. Aad Kloosterwaard’s vocals is the deep but humane grunt that can be familiar from him from the previous album – from this point of view, there can be now complaint about today’s Sinister. However, problems appear at this point. Even if they took a fine twisted rhythm into the song, they repeat it too long, and then play the beginning of the song again, which makes the last two minutes drown in boredom.

By and large, the same goes for track two, “Summit of sacrifice”. The main theme is pretty melodic, yet it can’t grab one’s attention for too long, since it’s too monotonous. This and the third piece are both quite slow, though the third is flavored with some dark, bodeful tapping theme. No witchcraft, but fits the atmosphere of the track nicely.

Noticeable moment can be heard in track four: oriental melodies. (Some oriental influence can be caught also in track six, but in my opinion, this is much duller.) It starts with a fast theme, and the chorus also emits very “Egyptian” feeling. Partly this, party the title arises strong associations with Nile. In fact this is a good song, but the 10-minute length is not in proportion with its complexity. So it’s an interesting effort, but I’d rather stick to Nile.

Song five, The kill to come is somewhat different from the previous ones, there are some black metal influences, which give a special flow to the song. Needless to say, this piece also gets boring toward the end. Ditto for If it bleeds…

All in all, this album is unmatched. About half of the tracks are really good, the rest is very dull. And even in the good tracks there are flaws in the songwriting. The length of this album is much miscalculated: it would be a much more enjoyable listen in about half an hour; the endlessly repeated and often shoddy themes didn’t make me faint.

Tracklist:

1. Republic of the grave
2. Summit of sacrifice
3. Fortified bravery
4. The silent howling
5. The kill to come
6. Palace of the fates
7. If it bleeds…

Pontszám: 6.5

Kapcsolódó cikkek

A Sinister bejelenti 25. évfordulós kiadványát + új dal online

NorthWar

A Metal Mind kiadó újra kiadja a Samael, Voivod, Sinister albumait

NorthWar

Hot News: Sinister reveal album track list, explain album concept

NorthWar

Hot News: Sinister announce new album, reveal artwork

NorthWar

Hot News: Sinister – Digital Compilation

NorthWar

Hot News: Sinister – Tracklist + Pre-listening

NorthWar

Hot News: Sinister – Album Artwork

NorthWar

SINISTER – Legacy Of Ashes

Dr. Feelgood

Sinister Interjú

Dr. Feelgood

Sinister Interjú

NorthWar

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár