SRODEK – Förfall

Kiadó: ATMF

Weboldal: myspace.com/srodek

Kiadás éve: 2011

Stílus: Black Metal

Brief Sum: My biggest problem with Förfall is that I have met a lot of similar materials, and although the folklore elements make the album a little bit exotic, I feel that they didn’t take the opportunity to create a more unique work that could even be mentioned as a curiosity.

Nem lennék meglepve, ha az olvasó a zenekar nevet meglátva, első blikkre egy cseh bandára asszociálna. Továbbmenve még egy Hasek karakter is felmerülhet bizonytalan emlékfoszlányainkban. Pedig ezek a találgatások messze állnak a valóságtól, mert a Srodek név mögötti anyag Svédországból érkezett és egyszemélyes projektet takar.

Nem tudom, ki hogy van vele, de én már egy ideje fenntartással közeledek az egyszemélyes projektekhez. Amikor a kilencvenes évek elején egy bizonyos Varg Vikerenes nevű srác elindította „karrierjét”, nem sokkal később a világ több táján hasonló önkifejezés vággyal, mondanivalóval sorra jelentek meg magányos „hősök”. A trend napjainkban is tart. Alapvetően ezzel nincs is gond, de sajnos egyre többször előfordul, hogy nem tudnak maradandó alkotást letenni az asztalra. A színvonal is eléggé hullámzó, de ez nem csak a kései feltörekvők hibája, hiszen az „öregek” sincsenek minden esetben a helyzet magaslatán. De hagyjuk most a többieket és inkább foglalkozzunk ezzel a Srodek nevű formációval, amely mögött egy Jon Bäcklund nevű dalszerző és egyben előadó áll. Nos, Jon le sem tagadhatná ki volt a mestere, ki adott ihletett az alkotáshoz. Stílusa határozottan egységes, a black metal puritán, raw- ágát gazdagítja. Elkötelezettsége tetten érhető még az Eldrit vagy a Död néven futó(futott) bandákban is. Viszont a Förfall lemez nem a hagyományos értelemben nyers, sokkal inkább melodikus, olyan, mint egy éteri utazás, amelynek Jon a narrátora túlvilági, lélekvesztett hangján.

Ritka, hogy ennyi dallammal találkozom egy underground black metal lemezen. Ha szimplán instrumentális anyag lenne az album, akkor még kis túlzással meditációs anyagnak is titulálhatnánk. Ahhoz, hogy ez annyira ne legyen egyértelmű, sokat hozzátesz a gitárhangzás koszossága, és a már korábban említett vokál. Érdekesség még, hogy folklór keretek közé lett illesztve a lemez magja. Az intró funkcióját betöltő Echoes from the Past és az Outro is egy-egy népzenei csemege, de jellegét, stílusjegyeiket tekintve nem vennék mérget rá, hogy skandináv születésűek. Sokkal inkább közép – európai eredetűnek azonosítanám, de ebbe inkább nem kívánok jobban belemélyedni, mivel nem vagyok etnológus. Sajnálom, hogy a dalszövegekbe nem kaptam betekintést, sokat segített volna a hangulati elemeken túli konkrétabb asszociációk megformálásában.

Ha összegezni szeretném a lemez többszöri hallgatása során engem ért hatásokat, akkor nem vagyok könnyű helyzetben. S mivel összegeznem kell, a váltakozó hatást kiváltó benyomásokat le kell tisztáznom. A legnagyobb problémám a Förfall-al, hogy nagyon sok hasonló anyaggal találkoztam már, s bár a folklór ízesítés ad egy kis egzotikumot az albumnak, úgy érzem nem lett eléggé kihasználva a lehetőség, hogy egyedibb, kuriózumként is említhető munkáról számolhassak be. Továbbá a dalok számomra túlságosan is hasonlítanak egymásra, néha úgy éreztem, hogy ugyanazt a kört futjuk le újra és újra.

Tracklist:

1. Echoes from the Past
2. Bleak
3. Förfall
4. Rotboskogens Djup
5. Vagtjärns Svarta Vatten
6. Ödestad
7. Outro

Pontszám: 7

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár