Kiadó: –
Weboldal: myspace.com/sylvaticanu
Kiadás éve: 2011
Stílus: Folk metal
(scroll down for English Version)
„Brutális folk/mocsár metal” – így nevezi magát a dán Sylvatica. Érthető, hogy a mai világban minden zenekar, főleg a folk metal egyre szerteágazóbb világában, megpróbál egyedi lenni, kitalálni egy-egy saját, egyedi címkét. Akármennyire is furán, sőt, sok szempontból hülyén hangzik a „mocsár metal” címke, mégis illik a fiatal nyborgiakra. A zenéjük középtempós, fejrázós folk melodeath metal, mely mintha az északi ősmocsarak mélyről zengne.
A dán horda még 2009-ben indult folkos és deathes hatású black metal projektként, de idővel egyre folkosabb lett a banda. 2009 végén felvettek egy demót, majd 2010-ben a Sagn & Sagaer („Legendák és mondák”) címre hallgató négyszámos EP-t, mely a Youtube-ra került fel. Idén, már profibb körülmények között készült el a Mosemanden („Mocsárlakó”) kislemez, szintén négy dallal, de bónuszként rákerültek a Sagn & Sagaer EP dalai is.
A négytagú csapat dalszövegei a fantázia és mitológia világában mozognak, mocsárlakó népekről, boszorkányokról, mitikus lényekről és istenekről szólnak. Az első dal a Som Aftens Timer Atter Nøler, mely lényegében egy hosszabb prológus három résszel: egy akusztikus intróval, egy középső résszel, mely kezdetét egy kiáltás jelzi, majd a melodikus death dallam mellé becsatlakozik egy folkos kórus is. A dal végén ismét egy akusztikus rész van. A második dal a címadó Mosemanden, mely 9 percével túl hosszú. Lassú, melodikus dal, kétféle hörgéssel, sok instrumentális (többször akusztikus) résszel. Majdnem 6 perc eltelik, mire bejön egy gyorsabb, fülbemászó gitártéma, hogy aztán újra átadja a helyét az alapdallamnak. Nem lenne rossz dal, ha öt percbe lenne összetömörítve, mert így elég önismétlővé és egysíkúvá válik. A harmadik nóta a Døds-Sønnen, egyre erősödő és gyorsuló dallammal, kicsit Finntrollos jellege van mind a dallamnak, mind az éneknek (az énekstílus és nyelv miatt). Az utolsó szám a Slamsuppen, szintén elég erős, talán a legjobb dal az új EP-n, menetelős dobokkal és dallamos riffekkel. Ezután jön a négy korábbi dal, a Markedsgildet, a Sylvatica, a Grottens Sure Lugt, és a Mjölner og Mjöd. Ezek a dalok kicsit talán pörgősebbek, a címadó Mosemandennél jobban is tetszenek, főleg a Markedsgildet sikerült erősre. A lemezborító ötletes és poénos, bár kissé amatőr kivitelezésű.
A lemez hangzása még nem az igazi, kissé demó érzése támad tőle az embernek, de ha ezen javít a zenekar és kicsit több változatosságot, esetleg pörgősséget visz a zenéjébe, egy elég erős anyagot kaphatunk tőlük.
—————————–
ENGLISH VERSION:
“Brutal folk/swamp metal” – as the Danish Sylvatica defines its own genre. It’s understandable that nowadays every band try to be unique, try to have an own, unique tag – especially in the more and more arborescent world of folk metal. Indeed “swamp metal” seems to be very weird, or even silly, it fits the young band from Nyborg. Their music is midtempo, headbanging folk melodeath metal, which seems to echo from the depth of the Nordic swamps.
The Danish horde formed in 2009 as folk and death influenced black metal project, but later they became more and more folkish. At the end of 2009 they recorded a demo, and then in 2010 a 4-song EP called Sagn & Sagaer (“Legends and sagas”) which was uploaded to Youtube. In the recent year, among more professional circumstances they made Mosemanden (“Swampman”) EP, also with 4 tracks, but as bonus, it has the songs of Sagn & Sagaer EP, too.
The lyrics of the quartet are around fantasy and mythology, about swampfolks, witches, mythical creatures and gods. The first song is Som Aftens Timer Atter Nøler, kind of longer prologue with three parts: an acoustic intro, a middle part starting with a cry, having a melodic death tune along with a folkish choir. At the end of the song it has an acoustic part again. The second track is the title-piece, Mosemanden, which is too long with its 9 minutes. It’s slow, melodic song with two sorts of growl and more instrumental (and acoustic) parts. Nearly 6 minutes passes when a faster, catchy guitar theme appears, then the main melody comes back. The song would be good if it was in only 5 minutes, because this long version is rather monotonous and self-repeating. The third number is Døds-Sønnen. Its melody becomes faster and stronger, its tune and also the vocals are a bit Finntroll-like, perhaps because of the vocal style and language. The last song is Slamsuppen, a stronger one, perhaps the strongest one on this EP with marching drums and melodic riffs. After this, the four older songs come, Markedsgildet, Sylvatica, Grottens Sure Lugt, and Mjölner og Mjöd. They are a bit faster, I like them more, than the title-song, Mosemanden; especially Markedsgildet is strong. The cover artwork is smart and funny, but a bit unprofessionally made.
The sound of the EP isn’t really good; I have a bit demo feeling. If the band fix this and build more diversity or even speed in their music, we can get a really strong material by them later.
Tracklist:
1. Som Aftens Timer Atter Nøler
2. Mosemanden
3. Døds-Sønnen
4. Slamsuppen
Bónusz számok a Sagn & Sagaer EP-ről:
5. Markedsgildet
6. Sylvatica
7. Grottens Sure Lugt
8. Mjölner og Mjöd