Kiadó: –
Weboldal: facebook.com/TaurusIsDust
Kiadás éve: 2014
Stílus: Psychedelic Blackened Doom / Drone
Brief Sum: A mature, heavy album with an almost occult atmosphere, this is what Taurus brings. A refreshing and peculiar shade in the musical scene of doom.
A Taurus egy pszichedelikus doom duett, méghozzá nem is akármilyen, hiszen több érdekesség is jellemzi a zenekart. Egyrészről a felállás is rendhagyó, hiszen két leányzó alkotja a bandát, másrészt maga a zene is arcbamászóan súlyos és rendkívül művészi.
A lányok a drone/doom színtéren nem ismeretlenek, hiszen a gitáros Stevie Floyd a Dark Castle nevet viselő zenekarban tevékenykedik, a dobos Ashley Spungin pedig a Purple Rhinestone Eagle-ből lehet ismerős. A tudat, hogy a Taurust két csajszi csinálja senkit ne tántorítson el még véletlenül se, hiszen már a nyitó No Thing Longing… és a Lives Long For Own is meglepően súlyos. A Doom mellett természetesen rendkívül sok psychedelic és drone hatás jellemzi a No/Thing lemezre felkerült 5 monstrumot, ami érdekes színezetet ad a lemeznek. Többször hallhatunk dallamos éneket a lányoktól, emellett pedig Billy Anderson és a Leviathanból ismert Wrest black metalos orgánuma bolondítja meg a dolgot. Érdekes egyveleget ad a kellemes női vokál és a ráspolyos károgás, valahogy nagyon passzol egymáshoz a két dolog. Alapvetően elüt egymástól a két stílus, mégis sokkal összeszedettebb és átgondoltabb mint általában az ilyen próbálkozások.
Többszöri meghallgatás után is azt tudom leszűrni, hogy ténylegesen egy rendkívül átgondolt zenei folyamat zajlott le a stúdióban, a már említett Billy Anderson felügyelete alatt. Anderson úr egyébként nem mellékesen olyan bandákkal dolgozott eddig együtt mint az Eyehategod, a Brutal Truth, vagy éppen a Sleep. Ilyen illusztris múlt mellett úgy gondolom teljesen felesleges lenne a hangzást kielemezni, legyen elég annyi, hogy rendkívül súlyos, mocskos, viszont ahol kell meglepően tiszta. A Taurus soundját mindenkinek magának kell felfedeznie, hiszen mint ahogyan a zene is, maga a megszólalás is külön kategória. A csúcspont minden szempontból egyértelműen az Increase Aloneness, ami egy több mint 13 perces eposz. A szerzemény egyébként minden stílusjegyet képvisel ami az említett kategóriákra vonatkozik, valahogy mégis más és komolyabb.
Az őszinte művészi szabadságtól átitatott No/Thing album sokak kedvence lehet az elkövetkezőkben, akik szeretik a Bongripper, Sleep féle súlyosságot és a Pink Floydra jellemző szellős, meditatív megoldásokat. A korong egyébként hivatalosan április elsején jelenik majd meg, és többféle box setben is megrendelhető lesz, úgyhogy érdemes ellátogatni a zenekar bandcamp oldalára.
Tracklist:
1. No Thing Longing… Human impermanence
2. Lives Long for Own
3. Set Forth on the Path of the Infinite
4. Increase Aloneness
5. Receed
