TEARS OF MANKIND – Memoria

Kiadó: BadMoodMan Music

Weboldal: myspace.com/tearsofmankind

Kiadás éve: 2011

Stílus: Doom metal

Brief Sum: A massive, varied disc breaking the boundaries of doom metal. Unforgettable…

 

Amikor zenehallgatás közben elkezdtem információk után kutatni a Tears Of Mankind kapcsán, nem mondhatnám, hogy el lettem kényeztetve. A kiadó egyáltalán nem rabolta az időmet hosszú, véget nem érő marketing-ajnározással, éppen ezért merültem bele a világháló nyújtotta nyomozásba. Ha nem is tudnék könyvet írni a Tears Of Mankind történetéről, a zenei utazások mérföldköveiről, azért a semminél mégis csak több fogalmam lett a kutakodás végére.

De hát ez már csak így szokott lenni. Meg sem vagyok lepődve. Nem lövöm le a poént, hiszen már az ismertető végén olvasható pontszám is árulkodó. Szóval, azért nem vagyok meglepve a Memoria tartalmát és minőségét illetően, mert statisztikám szerint a „balladai homályban” megbúvó és alkotó csapatok, szólisták a sallangok és promóciós rongyrázás helyett inkább az őszinte önkifejezésre és az ezzel járó időtálló tartalomra koncentrálnak.

Tisztában vagyok vele, hogy napjainkban nehéz, illetve szinte lehetetlen újat felmutatni, megreformálni bármit is. Az egyszemélyes projekt mögött meghúzódó Philipp Skobelin sem akar megfelelni a „fenekestől felforgatom a rock zenei életet”- elvnek. Csak teszi a dolgát, kiírja, megkomponálja a benne feltörő gondolatokat, érzéseket, amelyek prezentálása leginkább a doom metal keretei között történik. De hogy némileg ellentmondjak azonnal magamnak: annyira még sincsenek keretek, mert a Memoria szerzeményei bőven túlmutatnak egy szimpla doom lemez anyagán.

A lassabb, hörgéssel kísért dalok mellett, találhatunk középtempós, már-már „pajkos” nótát is. Lásd (vagy inkább hald): Under The Great Dome. A hetedik track-től orosz nyelvű szerzeménynek követik egymást, de nem ez az, ami miatt az utolsó négy dal a kedvencem, hanem a korábban emlegetet keretek erőlködés nélküli feszegetése és meglepetések tömkelege. A libabőr garantált.

Mivel sohasem voltam oda igazán a doom metal-ért, az első információk és az első riffek mellett fenntartással fogtam hozzá a Tears Mankind feltérképezésének. De percről percre egyre jobban hatása alá vont, fimon szólva elvarázsolt. Változatos és minden tekintetben arányos anyagot tartalmaz a Memoria. Kifejezetten örülök, amikor már egy lefutottnak tűnő meccs okoz meglepetést. Köszönöm Philipp Skobelinnek azokat a felejthetetlen perceket, amiket a 2011-ben megjelent albumával előteremtett. A memóriám örökre elraktározta.

Ez bizony egy szép, nagy tízes!

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Intro
2. In The Embrace Of Eternal Sunshine
3. Deadly Desire
4. Passion Blackfathom Deeps
5. Under The Great Dome
6. So Long And So Recently
7. Pamyat’
8. Mayatnik
9. Requiem
10. Wino Pamyaty


Pontszám: 10

Kapcsolódó cikkek

TEARS OF MANKIND – Silent Veil Of My Doom

A honlap alapértelmezése

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár