Lemezismertetők

TENEBRAE IN PERPETUUM / KROHM – Split

Kiadó: Debemur Morti Prod.

Weboldal: www.krohmcrypt.com

Kiadás éve: 2010

Stílus: Black metal

 

(scroll down for English Version)

 

 

A két zenekar által létrehozott megosztott anyag egy nem átlagos koncepcióra épül. A KROHM és a TENEBRAE IN PERPETUUM olasz származása adta az apropóját. A két zenekar közül egyébként a TENEBRRE IN PERPETUUM az, amely valóban Itáliában fejti ki tevékenységét, míg a Numiunas (Dario Dema) által működtetett KROHM Amerikában festi borongós képekkel teli zenei palettáját. Míg Olaszországban az Okkultizmusnak jelentős hagyományai vannak, addig itt nem igazán ez dominál, hanem inkább a keserűséggel teli nosztalgia érzése jelenik meg képekben.

Mindkét előadótól egyébként 3-3 dal kapott helyet a korongon, és a két zenekar közül a TENEBRAE IN PERPETUUM-ra mondanám azt, hogy alkalmazkodott ahhoz, hogy egységes hangulati világnak lehessünk fültanúi. Ez tehát azt jelenti, hogy némiképpen depresszívebbek, lassabbak a témáik, a hangzás azonban megmaradt a régi, reverb-dús, BM-os jellegűnek. A védjegyükként számon tartható extrém, visszhangos ének is megmaradt, és fájdalmas tónusban támasztja alá az elmúláshoz vezető út atmoszféráját. A torzítatlan részek néhol egészen fura, üresség-érzetet keltő, hatalmas oszlopcsarnokokat idéznek, poros, régi levegővel áradva, rég elfeledett idők kísérteteinek sírását megénekelve. Azt gondolom, teljesen jól sikerült átadni a feltehetően közvetíteni kívánt érzéseket az anyag első felén.

A KROHM három szerzeménye önmagához mérten túlságosan nagy meglepetéseket nem tartogat, hozza az eddigi anyagokon (amelyek közül számomra még mindig a World Through Dead Eyes a legjobb) megszokhattunk. Azaz: keserű dallamok, inkább kimértebb tempók, sötét melankólia, jól alapozó basszustémák. A jól eltalált, hatásos szintetizátor effektek is színesítik a riffeket, azt a fajta érzést visszahozva, ami mondjuk az első néhány XASTHUR albumon elbűvölő volt. Nem mondom, hogy elképesztő minőséget jelent számomra ez a három, átlagosan 7 perc körüli hosszúságú nóta, de bőven az átlag felett vannak! Csak valahogy egy ilyen különlegesebb koncepciójú anyagra talán várhatott volna az ember egy picivel több ötletet.

Mindent összevetve azonban azt mondhatom, nem egy rossz kiadványról van szó, bár számomra a TENEBARE IN PERPETUUM teljesítménye meggyőzőbb valamivel.

—————————-

ENGLISH VERSION:

This split material of these two bands is not built on an average concept. It1s based on the Italian origin of both KROHM and TENEBRAE IN PERPETUUM. Of the two bands, anyway, it is TENEBRAE IN PERPETUUM that still resides in Italy, Numinas (Dario Dema) of KROHM now paints his musical palette with gloomy shades in America. While in Italy, Occultism has some significant traditions, it does not dominate here but the feeling of nostalgia full of bitterness is depicted in pictures.

Of both participants, three tracks are presented on the disc, and I’d say that is was TENEBARE IN PERPETUUM that adapted oneself to create a uniform world of moods on the record. This means that their themes now are a bit more depressive, slower but the sound remained the old, rich-in-reverb, BMish tone. The extreme, echoing voice, that could be considered as their trademark, has also remained and it supports in a painful tone the atmosphere of the way to passing away. The undistorted parts here and there creates an interesting, void-evoking feeling, reminding of great colonnades, reeking old, dusty air, singing the cries of long-forgotten ghosts. I think that, on the first half of the material, they have managed to transmit the supposedly wanted feelings well.

Compared to itself, the three tracks of KROHM do not hold too much surprise, it brings the standard of the previous stuffs (of which, to me, still A World through Dead Eyes is the best). That is: bitter melodies, more moderate tempos, dark melancholy, good bass themes creating the base. Well-captured synth themes also colour the riffs bringing back the feeling that made the first few XASTHUR records bewitching. I’m not saying that these three songs of average 7 minutes playing time are extremely special but they are far above average. But, somehow, for this special release one could have expected a bit more interesting ideas.

However, taking everything into account, it is not a bad release although, to me, the effort of TENEBRAE IN PERPETUUM is somewhat more convincing.

Tracklist:

1. Tenebrae In Perpetuum – I
2. Tenebrae In Perpetuum – II
3. Tenebrae In Perpetuum – III
4. Krohm – The Black Bridge
5. Krohm – Toccato Dalla Desecrazione
6. Krohm – Sentinel Monolith

Pontszám: 7.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek