Kiadó: Century Media Records
Weboldal: www.tesseractband.co.uk
Kiadás éve: 2012
Stílus: Groove metal
Brief Sum: A unique release which is highly recommended to the fans of the band and Elliot Coleman. The album has a unique atmosphere which reveals serious musical skills to the listener.
Valamikor régen, amikor a TesseracT feltűnt a pályán akkor egészen újat hoztak a zenei világba. Elkezdték keverni a groove-os, gyakran poliritmikával megáldott dob témákat, a hozzá illő mélyre hangolt gitárokkal és a hatalmas tereket betöltő akusztikus gitár illetve ambient effektek egyvelegét. Valahogy azonban sajnos elmaradt a zenekar evolúciója, illetve az énekes váltások is hátráltatták valószínűleg őket.
Ez a kislemez viszont egészen mással lep meg minket, mint amit tőlük elvárnánk. Nekem jó pár hallgatás kellett hozzá, hogy megszokjam. A vokál viszont néhol nekem még mindig sok, de legalább a zenével nincs baj amit alá tettek.
Az első szám egy kis zongora ének felvezetéssel, bele is visz minket az egész kislemez hangulatába. Jól kitalált zenei darab ez, a jól megszokott ambient aláfestéssel. Instrumentális verzióban jobban tetszene. A második tétel már érdekesebb, végig kellemesen együtt játszik a basszus gitár és a dob, itt az ének is jobban ráfekszik számomra az egész egyvelegre.
A lemez hangzása egyébként nagyon jó, abszolút betölti a teret amit hivatott és hozzáteszi az extra hangulatvilágot.
A harmadik szám, egészen vegyes képet ad, néhol teljesen eltalált az egész, a végén még egy jó kis elektro akkusztikus groove-ot is kapunk, de a szám közepén meg elcsúszik valami, azt hiszem megint a túlerőltetett ének. Tudom nagyon híres énekes, de néha már az volt az érzésem, hogy egy nő vonaglik a mikrofon állvány mögött. Ami meg is eshet, csak semmit nem írtak le a mellékelt „tájékoztatóban”, hogy bármi ilyesmi előfordult volna vendég vokálosként.
A Dream Bother c. darab ami nyert számomra ezen a lemezen. Ennek egy kicsit keleties hangulat világa van. A lassú lüktetése a kongás alá festéssel, teljesen helyén van. Miután leírtam ezeket a sorokat olvastam, hogy ez egy Jeff Buckley feldolgozás. Jól sikerült feldolgozás!
Az utolsó hallgatni való pedig egy már inkább a régebbi stílusára hasonlít az zenekarnak. Szerencsésen megtalálták és leporolták torzító pedáljaikat és az általuk preferált Axe Fx-en is beállítást váltottak.
Ez a legpörgősebb darab, sok tört ritmussal, kicsit keveslem a gitárok hangerejét, így elvesztik az erőt pont amit adniuk kéne.
Ez egy érdekes és egyedi kiadvány a zenekartól, bízzunk benne, hogy ez elviszi őket valami más útra ahonnan tovább fejlődhet a zenekar. Sajnos a vokál nekem túlerőltetett gyakran, a zene viszont teljes mértékig ott van a toppon. A feldolgozásért pedig külön piros pont jár.
TesseracT és Elliot Coleman rajongóknak kötelező. Így a végére befér még egy kis ajánlás. Ebből a stílusból akiket igazán szeretek az az Uneven Structure. Ha szereted ezt a lemezt illetve az előző kiadványaikat akkor nekik is érdemes utána nézni!
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Perfection (acoustic)
2. April (acoustic)
3. Origin (acoustic)
4. Dream Brother
5. Eden 2.0