THE ANSWER LIES IN THE BLACK VOID – Forlorn

Friss holland-magyar kooperáció, ígéretes debütáló lemez. Műfaját tekintve atmoszferikus doom metal némi gothic és dark jazz fűszerezéssel, kizárólag női énekkel. A mikrofon mögött egyébként nem más hallható, mint Horváth Martina, akit legtöbben talán a Thy Catafalque-ból ismerhetünk, a zenei alapokért pedig Jason Köhnen felelős (Celestial Season, Mansur, ex-The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble, stb.)

Számomra már az első pillanatokban kiderült, hogy ez nekem való anyag lesz, hiszen már rögtön a nyitó Mina súlyos kezdő riffjei és harmóniái a korai Anathema-t és a My Dying Bride-ot idézik némiképp bennem, amik hatalmas kedvenceim. Bár a továbbiakban a dalok nem ezt a vonalat követik, a szomorkás, gyászos doom hangulat végig megmarad. Összességében véve inkább a Draconian-hoz, vagy a borultabb pillanatait élő The Gathering-hez hasonlítanám. A hangulata meglehetősen depresszív, mély és komor, a helyenként felbukkanó beteg megoldások által pedig néha egyenesen túlvilági, míg a dallamos instrumentális részek kellemesen „elszállósak”. Egységben a mélység, a súly, a bánat és a szépség. Martina gyönyörűen énekel angolul is, de egyébként sokkal szigorúbb hangvételben, kevésbé lágyan és kedvesen, mint ahogy a Thy Catafalque-ban megszokhattuk. …és nem pusztán nagyokat akarok mondani, mikor egy-egy dalban olyan ikonokhoz hasonlítom, mint mondjuk Anneke Van Giersbergen énekes-félistennő, mert pl. a Rubicon, vagy a Become Undone című szám első felében engem simán a The Gathering Home lemezére emlékeztet. Az albumon egyébként több hazai vendég zenész is szerepel, a For Nevermore-ban pl. Kátai Tamás (Thy Catafalque) játszik egy rövid szintiszólót! Az album vége felé közeledve egyre inkább elborulnak a témák, a beteg vonósokkal megtámogatott Okkultas már rendesen félelmetes. A White Dove című egy perces közjátékban pedig még magyar nyelvű torzított énekfoszlányokat is hallhatunk, ami szintén inkább horror kategória, mintsem egészséges lelkivilághoz passzoló. A lemezt végül a súlyos riffekre épülő Curse zárja, üdítő pillanatokat ettől se várjon senki.

Határozottan jóféle produkció, a műfaj kedvelőinek mindenképpen ajánlott anyag! Negatívumként talán annyit említenék, hogy választhattak volna rövidebb nevet is a zenekarnak. Ja, és szívesen hallottam volna még egy-két fájdalmas gitárszólót is, vagy némi férfi hörgést itt-ott, de ez már csak személyes telhetetlenség részemről.

Tracklist:

1. Mina
2. Barren
3. Rubicon
4. Moult
5. For Nevermore
6. Become Undone
7. Okkultas
8. White Dove
9. Curse

Pontszám: 8