Kiadó: Black Bards
Weboldal: http://theclaymore.de/
Kiadás éve: 2010
Stílus: Metal
Brief Sum: The twelve-song album is well-armed with classical heavy metal features, but at the same time some modern metal elements have gained their place on it, too. The sounding is perfect, the play is also in its place. This band has managed to prove that besides the average heavy metal copy bands there are still groups that try to reach their rightful places with hard work instead of just creating clichéd, everyday mass products.
A német banda – Andreas Grundmann (ének), Christian Köhle (basszusgitár), Hardy Kölzer (dob), Kai Schwittek (gitár), Sebastian Busacker (gitár) – még a kétezres évek elején állt össze. Azóta (a mostani anyagon kívül) mindössze két lemezt adtak ki: 2004-ben a „Monument”, majd 2008-ban a „ Sygn” CD látott napvilágot. Az új anyag tele kellemesnek ígérkező meglepetéssel – az egyik dalban Tim „Ripper” Owens (Malmsteen, ex-Iced Earth, ex-Judas Priest), egy másikban Victor Smolski (Rage) szerepel vendégzenészként, de a W.A.S.P. feldolgozás, a Chainsaw Charlie is elég ígéretesnek hangzik, és emellett egy bónusz élő videofelvétel (Behind Enemy Lines) is felkerült a tizenkét dal mellé. Hát nézzük, mit is mutat ez a banda.
Már a nyitó Ashes of the Wicked megmutatja, hogy a klasszikus heavy metal elemeket nemcsak sablonként használják a fiúk, hanem rendes kis muzsikát hoznak össze belőle, így nem a tucatbandák sorába illeszthetőek be. Karakteres dallamok kapnak szárnyra a gitárokon, az ének is rendesen ki van dolgozva – az elmúlt tíz év bőségesen adott időt a komoly munka elvégzésére. Érezhetően a minőség győzött a mennyiség felett ez esetben. A többi dal is kőkeményen ontja magából a megfelelő hangulatot, a zenei szerkezetek nagyon jól össze vannak rakva és bőven akadnak a modern metal elemeiből is a témák között: erőteljes, pontos játék nyit össztüzet a hallgatóságra, a feszes témák egyre jobban elvarázsolnak (még engem is, pedig jó ideje nem vagyok már ennek a műfajnak a híve), a jól kidolgozott nóták egyben vannak mindenhol, igényes összképet mutatnak. Na igen, ilyen egy valamirevaló zenekar, nem egyszerűen leporolt műfajról és farzsebből eljátszott ujjgyakorlatokról van itt szó, hanem átgondolt tartalomról. A Damnation Reigns vagy a Return To Zero könnyed játéka mellett olyan karakteres zúzások kaptak helyet, mint a Silent Scorn, Children of the Nile vagy az Oblivion. Az As A Twilight Falls finom lüktetése, atmoszférikus eszmélete a zongora hangjain és a gitárok fátyolvékony játékán nyugszik főképp, erre épül fel a dallamos ének, ami magába süpped, magába húz, de a szó jó értelmében véve, és az említett modern jegyek itt is helyet kaptak. Az említett W.A.S.P. átirat, a Chainsaw Charlie energikus lüktetése számomra már elsőre is könnyed kikapcsolódást ígért (az eredetit sem ma hallottam utoljára), a jól eljátszott témák, a pontos játék itt is egyértelműen adnak egy érdekes tónust az egésznek, pedig elvben semmi új nincs hozzátéve, a hangszerelés ugyanaz, és a hangzás sem lett mélyebb, de az ének határozottan erősebb itt, mint az eredeti dalban.
A Behind Enemy Lines Tim „Ripper” Owens közreműködésével egy elég ütős dal lett a korongon, itt is jól felépített szerkezettel találkozhatunk, amibe a mester beletette a maga munkáját, és ez bizony nemcsak a zenekarnak dicsőség, de magának a mesternek is 
Minden együtt szól, a keverés itt is (mint a többi számban is) kiváló, egyik hangszer sincs a háttérben, a szóló természetesen nem is lehetne jobb, az alapok pedig úgy poroznak végig, ahogy az elő van írva a heavy metal nagykönyvében. A hangzás vastag röffenése leszakítja az állakat, a refrén szépen el van osztva, így ez csavar még egyet az amúgy sem egyszerű játékon. A Victor Smolski fémjelezte (E)Scapegoat érdekes, főleg az éneket tekintve: ez a két pólusú variáció intenzíven szólal meg, a remek zenei kereten, amelyet a banda tagjai biztosítanak. Egyből más csatornákra vált az egész így, később akár több közös produkció is beleférne egy-egy kiadványba. Itt is kontrasztos a játék, a felcsendülő hangok sejtelmesek, de ugyanakkor élesek és valódiak – a realitás és az álomvilág határán dübörög valahol ez a folyékony fém.
Összességében tekintve azt kell hogy mondjam, rég nem hallottam ilyen korrektül összerakott és kidolgozott lemezzel – nem kétséges, hogy erről a német csapatról hallani fogunk még elég sokáig! A stílus rajongóinak kötelező a lemez, ez nem kérdés!
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Ashes of the Wicked
2. Oceans
3. Behind Enemy Lines
4. Damnation Reigns
5. Frozen Voices
6. Return to Zero
7. Silent Scorn
8. Children of the Nile
9. Oblivion
10. Escapegoat
11. As Twilight Falls
12. Chainsaw Charlie (Bonus Track)
Pontszám: 9