Kiadó: Ván Records
Weboldal: www.thedevilsblood.com
Kiadás éve: 2009
Stílus: Hard Rock
(scroll down for English Version)
Annak ellenére, hogy mára már szinte a zeneipar minden lehetséges eddig termékét előcibálták már megannyiszor, még lehet meglepetést okozni. Legalább is számomra így van. Pedig igazából amit a THE DEVIL’S BLOOD játszik sem új dolog, hiszen a Sötét oldallal már a 70-es években is flörtöltek olyan zenekarok, mint mondjuk a COVEN, BLACK WIDOW stb.
Az említett zenekarok szellemében fogant lemezt készített egyébként a női énekessel felálló alakulat, azonban énekesnőjük hangja kellően erős a választott műfajhoz, és illik is a nótákhoz. Tehát nem NIGHTWISH-szerű operás vokálokra kell gondolni, hanem mélyebb, egyfajta elvontságot, kábulatot hordozó, kifejező orgánumra, bár néhol Ozzy témái is beugranak a lemezt hallgatva. A szövegek, melyek közül egy a Watainos Erik tollából származik, rockos formátumba öntött okkult témák, ami a mai zenei életben talán nem igazán jellemző, azaz ebben a zenei körítésben tálalva nem. Mindenesetre érdekes próbálkozásnak tartom, és azt sem tartom kizártnak, hogy a Devil’s Blood elindít majd egy hullámot az általuk játszott muzsikával. És erre meg is van minden alapjuk, mivel a dalok meglehetősen erősre sikeredtek. Fogósak, mindenféle cicomától mentesek, alap rock-témák ezek, mégis élvezetes az egész. Nem erőltetett semmi, természetesen prezentálnak mindent. Nem egy dal (pl. Queen of my Burning Heart) válhat simán slágerré, illetve a koncertek kedvelt darabjává is. A meleg, organikus jellegű hangzás is jól illeszkedik a nótákhoz, kár lett volna a szövegi világ miatt egy széttorzított, necro produkcióval előrukkolni…
Kellemes, jól megírt lemez ez, nem kizárólagosan, harc rock rajongóknak…
—————————
ENGLISH VERSION:
Despite the fact that almost all products of the music industry have been recited many many times, there can be surprises. At least this is so to me. But in fact what THE DEVIL’S BLOOD are playing isn’t too novel either since even back in the ’70s there were bands flirting with the Dark Side like COVEN, BLACK WIDOW etc.
Anyway, the record of the band having a female vocalist has been born in the vein of the mentioned acts but their singer’s voice appropriately strong for the genre they’ve chosen, and fits the songs. So do not expect NIGHTWISHesque, opera-like vocalisation but a deeper tone with a sort of abstract, dazed nature though here and there the voice of Ozzy comes to mind too listening to the album. The lyrics, of which one has been written by Erik of WATAIN, are occult themes dressed in a rock format and it’s not a common thing recently, especially in this musical context. Nevertheless, I find this as an interesting attempt and I don’t think impossible that they will start a sort of hype with their music. And they have the base for that, actually, since the songs turned out to be strong. They’re catchy, without any unnecessary prinks. These are basic rock themes yet the whole is quite enjoyable. Nothing is forced, they present everything in a natural way. Quite some tracks (eg. Queen of my Burning Heart) can become later hit songs, either in a live situation. The warm, organic production also fits the record well. It would have been a pity to have an over distorted, necro production just because of the lyrics…
A pleasant, well-written record, not only for hard rock fans…
Tracklist:
1. The Time of No Time
2. Evermore
3. I’ll Be Your Ghost
4. The Yonder Beckons
5. House of 10.000 Voices
6. Christ or Cocaine
7. Queen of My Burning Heart
8. Angel’s Prayer
9. Feeding The Fire With Tears And blood
10. Rake Your Nails Across The Firmament
11. The Anti-Kosmik Magick