Lemezismertetők

THE DEVIN TOWNSEND BAND – Synchestra

Kiadó: InsideOut Music

Weboldal: www.hevydevy.com

Kiadás éve: 2006

Stílus: Metal / Progressive

 

 

 

 

Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy kicsit nehezen igazodom ki Devin Townsend különféle projectjein és zenekarain, melyekben lényegében mind ő a zenei agytröszt. Jelenleg saját néven adja ki hanganyagait, miután mind a Strapping Young Lad-et, mind a The Devin Townsend Band-et feloszlatta 2007-ben. A Synchestra a TDTB második és utolsó, még 2006-ban kiadott stúdióalbuma. Az elsőt nem hallottam, valamint Devin saját néven kiadott lemezeit sem ismerem, úgyhogy csak a SYL-hez tudok hasonlítani. Nos, a Synchestra jóval elszállósabb, finomabb, rockosabb zenét rejt, mint a SYL lemezek, ugyanakkor megtalálhatók benne a Devin Townsendre jellemző különcségek, eredeti vonások.

Elsőre elég unalmasnak találtam a lemezt, de már második hallgatásra beérhet némi odafigyeléssel. A muzsika progresszív, atmoszferikus rock/metál számos egyedi hatással, himnikus, emelkedett vezérmotívumokkal, és egy nagy adag zenei humorral. Így pl. a hármas „Triumph” space-es elszállással, industrialosan zakatolva kezdődik (ezt a színező elemet Devin számos helyen használja), majd 3:44-nél teljesen váratlanul leginkább country-ra emlékeztető viháncolásba csap át. A négyes Babysong a címéhez híven valóban altatódalként indul, majd kellemes rock nóta kerekedik belőle. Az ötödik és a hatodik szám (Vampolka, Vampiria) teljesen egybefolynak, az előbbi orosz kocsmazenére hasonlít, majd belépnek a gitárok, és egy heroikus, orgonával is díszített érzelmes dalba megy át.
A lemezen; a nyitódal pl. szinte Simon and Garfunkel, csak persze modernebb hangszereléssel. Megvan a Voivodra emlékeztető „űrhangulat” is, amely a lassabb, átkötő szerepet kapó Mental Tan-ben figyelhető meg. Az egyik legerősebb dal a Pixillate, amely monoton riffeléssel indít, később pedig keleties dallamok és női ének is felbukkannak benne. Mindehhez remek industrial részek társulnak.

A lemez hibája mindössze annyi, hogy nagyon hosszú lett, és a tizedik és tizenegyedik dal töltelék szagú – szerintem nyugodtan le lehetett volna hagyni őket a lemezről, amely még így is ötven perc lenne. Ezt szerencsére feledteti a nagyon kellemes instrumentális Sunset könnyed, fülbemászó dallamával, majd pedig a Notes from Africa speed metálos indítással és hibbant énektémájával. A lemez végén egy bonus track is van „Sunshine and Happiness” címmel, ez nyilván viccből került rá, mivel leginkább a Bee Gees „Surfin’ USA”-ére hasonlít.

A hangzás tiszta és szép, nagyon telten szól minden hangszer. A szintetizátorra is odafigyeltek, amely a legkülönfélébb dallamok, effektek útján nagyon meg tudja emelni néhány szám hangulatát. Devin (összehasonlítva a SYL-ben nyújtott egysíkúbb stílusával) meglepően jól énekel, és bár ez a project elsősorban róla szól, a többi zenész is remekül teljesít.

Nagyon jó lemez lett a Synchestra, még ha először meg is kell szokni, és csak azután lehet megszeretni. Az érdekes, progresszív zenék és különösen Devin Townsend kedvelőinek ajánlom.

Tracklist:

1. Let It Roll
2. Hypergeek
3. Triumph
4. Babysong
5. Vampolka
6. Vampira
7. Mental Tan
8. Gaia
9. Pixillate
10. Judgement
11. A Simple Lullaby
12. Sunset
13. Notes From Africa
14. Sunshine And Happiness (Hidden Track)

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek