Lemezismertetők

THE SIXPOUNDER – Going to Hell? Permission Granted!

Kiadó: –

Weboldal: www.thesixpounder.com

Kiadás éve: 2011

Stílus: Metal

Brief Sum: The topic is rich and varied, unfortunately the music is not. The songs sound awesome, but even after numerous re-listenings – with the exception of a few tracks – I had to check which track was I listening to. The album is a bit blurry. 

 

Amint a lemezborítót megpillantottam az érdeklődési szintem 1-2 fokkal magasabb szintre kúszott, ahhoz képest, hogy miután a Darkthrone A Blaze In The Northern Sky klasszikusával áldoztam a nosztalgiának, szkeptikusan vettem kezembe minden egyes albumot. Bár némi távolságtartás így is felütötte a fejét, amint leszűrtem a tanulságot, hogy egy alapvetően jópofa, szőrmók kis kutyuliból, mekkora eséllyel lehet egy vérszomjas cerberust manifesztálni. No, és az alapjában véve érdekes cím, mennyire kötődik az albumon hallható szerzeményekhez, vagy csak szimplán kellett egy jópofa, jól hangzó szlogenként is működő mondat?

Elég csak a dalcímeken végigfutni, már látható, hogy a sejtésem nem légből kapott ötlet alapján fogant meg. A lengyel ötös első látásra bármennyire is pokolira vette a figurát, azért eléggé széles témaválasztással dolgozott. Az emberi kapcsolatok és az élet szívatásai mellett írtak dalt egy sorozatgyilkos nevében is, de humorral, iróniával is bőségesen el vannak látva a zenészek, valamint tiszteletük kinyilvánításaképpen – lemezzáró akkordként – a Slayer Bloodline opuszával búcsúznak. Amennyire változatos a mondanivaló, sajnos annyival kevésbé mondható el ugyanez a wroclawiak zenéjéről. Pazarul szólnak a dalok, de többedszeri hallgatásra is – néhány szerzemény kivételével – mindig puskáznom kellett, hogy éppen melyik számukat hallgatom. Számomra egy kicsit összefolyik a lemez, de ebben az is közrejátszhat, hogy az alap groove témák egy adag metalcore szósszal vannak nyakon öntve (akárcsak a hallgató). Eléggé távol áll tőlem ez a stílus, és jelenesetben leginkább Frantic Phil vokalizálása hozza azt a bizonyos szószt, tehát összegezve akárhogy is nézem, a vokálnál lyukadok ki, mint említhető gyenge láncszem. Apropó: a Heart Beat tiszta éneke nem is rossz.

Ahhoz képest, hogy mennyire nem datálható régre a banda megalakulása (2008), eléggé ismertek lettek fesztiválkörökben. Például a tavalyi Wackenen nemzetközi hírnévre tettek szert, nemcsak a rajongók, de a fesztiválon fellépő neves bandák elismerését is kivívták. Ilyen rövid idő alatt egy demóval, az idén nyár elején megjelent nagylemezzel és a rengeteg elismeréssel a hátuk mögött, már bőséges ambíciót szívhattak magukba. Szerényen csak így aposztrofálják magukat: Five Star F***** Metal Band. Nálam egyelőre még Three and half Star F*** Metal Band…

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Going To Hell…
2. Plastic Bag
3. An Ode to Murder by John Doe
4. Crimson Skies
5. Last True Cowboy Manifesto
6. Creation: 1
7. Mimic
8. For Those Who Betrayed
9. A Heart Beat
10. The Moment of Triumph
11. Stephanie
12. …Permission Granted
13. Bloodline (Bonus)

Pontszám: 7.5

Kapcsolódó cikkek

Hot News – The Sixpounder signs with Universal! Embarks on tour with Vader in March!

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek