Kiadó: Lifeforce Records
Weboldal: myspace.com/thisortheapocalypse
Kiadás éve: 2012
Stílus: Melodic Hardcore
Brief Sum: The third album of the Pennsylvania five. Heavy sound, catchy themes and epic moments. A must for moshpit fans.
Kérdésként értelmezhető az USA-beli metalcore csapat neve, avagy olyan válaszútként, amely nem hagy számunkra harmadik lehetőséget. Logikusan következik ebből az a kérdés, miszerint miért nem szerepel kérdőjel az együttes nevében? Azért hozakodok elő ezzel a jelentéktelen szemponttal, mert az öttagú gárda idei produkciója is ugyanilyen kérdőjeles. Egyik pillanatban még szeretnivaló, hallgatásra érdemes, aztán a másikban (amely magán viseli a „váratlan” jelzőt) a „tömegcore” vonások miatt már nem annyira. Mérlegre lehetne tehát helyezni, hogy melyik oldalából kap többet a kíváncsi hallgató…
Mindenekelőtt lássuk két nagy csoportban a lemez jó és rossz tulajdonságait. Fülbecsengő az, ahogy Ricky Armellino üvölt és énekel, véleményem szerint tehetséges a srác. Fülbemászó az is, ahogy az egyes számok vezérdallamait felvonultatják, és végigviszik a soron következő tételeken, ezek jobbára emlékezetesek. Jár nekik az elismerés, mert epikus részeket fellelhetünk az anyagban, és a hangzásra sem panaszkodhatunk. Az In Wolves, az Americans és A Damn Moment c. számok elkülönülése az album egységétől. Ha összeszámolom, ez eddig öt szempont amellett, hogy miért hallgatásra érdemes. Következzék hát az album sötét oldala! 🙂 Elsősorban a dalcsokor háromnegyedében jelentkező „lötyögős ütem” az, ami a későbbiekben már bosszantó. Belátom, van, ahol megváltozik a tételek dinamikája, valamiért viszont mégis visszatér a nyitást képező Hell Praiser alapjaihoz. Bizonytalanságok és ötlettelenségek ugyanúgy felmerülnek, emellett a másik legzavaróbb tényező, hogy Ricky üvöltését néhol egy jellegzetes effekt torzítja, és ez sehogyan sem illik a stílusuk összképébe. De ezen átugorva nézzük a további negatívumokat! A Power Hawk és az In Wolves lezárása, mivel az első szinte elhiteti velünk, hogy „itt a vége”, aztán hirtelen folytatódik, míg a második nagyon nem tudja eldönteni, milyen legyen a méltó befejezés. És végezetül, ami különös módon inkább ide tartozik, az albumot záró Hard Brach to Snap utolsó pillanatai. Felvezetik végre a megfelelő kifejezést, de a lemez utolsó két percében? Ezzel együtt a „sötét szempontok” tábora is öt elemet számlál, a végeredmény tehát döntetlen. Valóban kérdéses kiadványt alkotott a banda.
Végszó: A mérleg súlya ezennel „eldőlt”, s megállt pont középen. Ajánlom mindenkinek, aki érdekelt ebben a zenei stílusban, de nagy meglepetésekre ne számítson. Mivel nekem is feltette az együttes a kérdést, hogy „Ez vagy a világvége?”, a válaszom egy értékelésben testesíti meg azt a bizonyos harmadik válaszutat.
Tracklist:
1. Hell Praiser
2. Power Hawk
3. In Wolves
4. Americans
5. Hate the Ones You Love
6. You Own No One but You
7. A Damn Moment
8. Gaunt and Fierce
9. Kill’em With Guidance
10. Hard Branch to Snap
