Kiadó: Lifeforce Records
Weboldal: myspace.com/thisortheapocalypse
Kiadás éve: 2010
Stílus: Metal / Hardcore
Brief Sum: An awesome metalcore album without any annoying cliches. This band may rank among the best in their scene with toughness and willing to perserve their own unique style.
Lehet-e még a manapság egyre elcsépeltebbé és unalmasabbá váló, tipikusan amerikai metalcore-t jól játszani? Nos, a This or The Apocalypse tett rá egy kísérletet, mely az egyik legjobb eredményt hozta azok közül az anyagok közül, melyek mostanában a kezembe kerültek.
Az amerikai srácok már debütáló albumukkal, a Monuments-el is elég pozitív visszhangot gerjesztettek a metal médiában, így nem meglepő, hogy az idei új korong szeretné megismételni, sőt, túlszárnyalni elődje sikerét. A dallamos, de mégis súlyos megszólalású zene nekem leginkább az August Burns Red-et juttatja eszembe. Ami elsőre feltűnik, hogy mindkét gitár igen domináns szerepet játszik, a gitárosok legtöbbször különböző dallamokat vezetnek, nincs lebutítva a dallamos gitározás-ritmusra riffelős gitározás kombinációra a hangzás. A harmóniák a „klasszikus” amerikai metalcore nagyjain kívül elég erősen hajaznak a svéd melo-death vonalra is, és ez nagyon jót tesz a zenének. A ritmusszekció természetesen a szélvész tekerésre specializálódott, és ezen feladatukat kiválóan el is látják. Az összes hangszer mögött technikás, fiatal zenészek ülnek, akik ilyen tudással és fantáziával még sokra vihetik. Az ének az ordítás és a tiszta hang között váltakozik, minden különösebb probléma nélkül. Elég ritka mostanság a metalcore-ban, hogy valaki egyszerre rendelkezzen tűrhető tiszta hanggal és ugyanakkor a hörgéshez elég edzett hangszálakkal. A szövegek is elég tudatosan megírtak, elgondolkodtatóak, bár azért itt-ott tartalmaznak kliséket.
A felvétel minősége is elsőrangú, ami nem véletlen, hiszen többek között a Lamb of God-od Chris Adler illetve Josh Wilbur (Atreyu, Avenged Sevenfold) kísérte figyelemmel a munkálatokat.
A Haunts Whats Left legnagyobb előnye, hogy a legtöbb ilyen jellegű albummal ellentétben fél óra hallgatás után sem válik unalmassá, végig fenn tudja tartani az érdeklődést a számok változatosságával, a zenei megoldások sokszínűségével. Remélem, a banda marad az általuk lefektetett ösvényen. Ígéretes jövő állhat előttük.
Tracklist:
1. Charmer
2. Subverse
3. The Incoherent
4. Lamnidae
5. Hellish
6. Toro
7. Backlit
8. Hayseed
9. Deadringer
10. Revenant
11. Bravado (Europe only bonus track)