THOMAS GILES – Pulse

Kiadó: Metal Blade Records

Weboldal: myspace.com/thomasgilesmusic

Kiadás éve: 2011

Stílus: Electronic / Experimental Rock

Brief Sum: Wonderful, ingenious, and by all means a masterpiece with a positive atmosphere from an excellent composer. Everyone should hear this.

 

Tommy Giles Rogers a Between The Buried And Me énekes/billentyűse elérkezett második szólólemezéhez mely amellett, hogy rendkívül dallamos és meditálós, mégsem egy könnyű hallgatnivaló. 2004-es Giles név alatt kiadott lemeze számomra még közel sem mutatta azt a nagyszerű muzsikust amit az új korong már hűen ábrázol. Nagyon elszállós, alternatív énektémákkal megtűzdelt, rendkívül finomra csiszolt albumot köszönthetünk a Pulse személyében, mely valóban lüktet, pulzál és lélegzik. Mindemellett nagyon érdekes hangulattal bír, valahol a Porcupine Tree és a Pink Floyd között, picivel talán több elektronikával megspékelve. Néhányszor a Portishead is beugrik róla, és jónéhány elektronikus tánczene is. A lemez sokszínűsége mégsem szedi darabokra a művet, inkább mégjobban összetartja, és kiemeli a koncepciót. Between The Buried And Me rajongók lehet, hogy csalódni fognak, Tommy ugyanis csak nagyon ritkán használja itt hörgős hangját, és azt is inkább kicsit indusztriálisan, Rob Zombiesra véve a figurát. A kemény gitárok szintén nem jellemzőek, sokkal inkább a billentyűn és a srác torkán van a hangsúly. Ennek köszönhetően hallani, hogy igazi tehetség az arc, és hogy nagyon jó dalokat tud írni. Jó példa erre a Hamilton Anxiety Scale, mely a legérdekesebb szám a Pulseon, gyönyörű énekdallamaival, enyhén tördelt ritmusaival, játékos hangulatával. A közel ötven perc alatt pár helyen az akusztikus gitár is föltűnik, és ugyan nekem ilyenkor az a bizonyos tábortűz hangulat ugrik be, de itt még ezt is meg tudom bocsájtani, mert utána mindig jön egy olyan gyönyörű és mesterien összerakott téma, hogy nem győzök csodálkozni.

Tulajdonképpen egy kiváló zenészt hallhatunk itt, aki szeret kísérletezni, dalokat írni, és a zene rituális mivoltát előtérbe helyezni. Itt meg kell jegyezni, hogy óriási hatással tud lenni az emberre ez a fajta lebegős zene, néha úgy éreztem mintha hipnotizálni próbálna, és ennek köszönhetően, ha csak pár percre is de el tudtam felejteni magam körül a külvilágot, és átadhattam magam a zenének. Valahol talán a zenehallgatásnak ez a lényege, hogy el tudjon vinni egy belső utazásra, ahol átlényegülhetünk és egy bizonyos ideig meg tudunk szabadulni a gondjainktól és a világ nyomasztó hangulatától. Mindez tökéletesen érvényesülhet a Reject Falicon című szerzemény hallgatása közben, vagy épp a Suspend The Death Watch alatt. Mindezek után a Pulse egy nagyon szép dallamot felvillantó trackkel, a Hypoxiával zár, aminél tökéletesebb befejezést el sem tudok képzelni.

Nagyon mély gondolatokat ébreszt a Pulse, mégis valahogy megnyugtató és annyira közvetlen, hogy szinte már rossz visszarázódni a mindennapokba mikor vége az utolsó számnak. Akarva akaratlanul a lét és az emberiség nagy kérdései fogalmazódnak meg a hallgatóban, a világmindenség megértése és a tudás utáni vágy.

Tracklist:

1. Sleep Shake
2. Reverb Island
3. Mr. Bird
4. Catch & Release
5. Hamilton Anxiety Scale
6. Scared
7. Reject Falicon
8. Medic
9. Suspend The Death Watch
10. Armchair Travel
11. Hypoxia

Pontszám: 9

Kapcsolódó cikkek

Thomas Giles „Siphon The Bad Blood” debüt

NorthWar

Tommy Rogers kiadja új Thomas Giles albumát jövő hónapban; új dal stream

NorthWar

Az új Thomas Giles album felvétele megkezdődött

NorthWar

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár