Kiadó: Century Media Records
Weboldal: www.triptykon.net
Kiadás éve: 2010
Stílus: Gothic / Doom / Death / Black
Brief Sum: The EP contains three songs left out of the Eparistera Daimones album and two live recordings. The new songs differ in character: we have dark ambient, heavy doom/death/black and gothic metal as well. The latter one is being represented by Shatter, which is lighter and more popular than the usual but the two other songs and the classical Celtic Frost ones, which have also been played on Roadburn festival, show that the name Tom G. Fischer is still a warranty for quality extreme metal.
Kétség sem férhet hozzá, hogy Thomas Gabriel Fischer, azaz Tom G. Warrior élő legenda. Olyan zenész, aki pályafutásának szinte minden állomásán tudott valami újat alkotni, olyat létrehozni, ami korábban még nem volt. A Hellhammer korai demói, de még inkább a Celtic Frost első két lemeze (Morbid Tales, To Mega Therion) nemcsak az azóta jelentőssé duzzadt svájci (extrém) metal színteret alapozták meg, de világviszonylatban is hozzájárultak a death és a black metal műfajok létrejöttéhez. Ezen kívül nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mára már kultikus banda harmadik albuma, az Into the Pandemonium egy személyben tehető felelőssé az ún. avant-garde metal létrejöttéért, és a több mint egy évtizedes szünet után 2006-ban megjelent zseniális Monotheist is egyedülálló volt a maga nemében. De Fischer azóta sem tétlenkedik, mióta a Celtic Frost végleg feloszlott, új társaival életre hívta a Triptykont, és az alakulástól számítva meglepően hamar, idén tavasszal megjelent a bemutatkozó Eparistera Daimones album, mely teljes egészében a Monotheist szellemiségét viszi tovább.
Ez az EP pedig, amely hivatalosan október 25-én fog megjelenni, az albumról valamilyen okból lemaradt számokat, valamint két élő felvételt tartalmaz.
A három új dal közül egyedül az I am the Twilight az, amit korábban sehol sem lehetett hallani, hiszen a címadó Shatter az Eparistera Daimones japán kiadásán szerepelt bónuszként, míg a Crucifixus a Myspace-en volt elérhető, a nagylemez felvezetéseként.
Az új szerzeményeket hallgatva teljesen érthető, hogy miért egy külön EP-n jelennek meg, ugyanis a három közül kettő egyáltalán nem illene bele a lemez hangulatába. A Shatter egy elvont, de mégis relatíve „slágeres” tétel, nagyon erős gótikus beütéssel, a refrénben női énekkel. Már a Monotheist-en is volt hasonló próbálkozás (az Obscured például), de ez még csak meg sem közelíti azt a szintet, az említett 2006-os dal összehasonlíthatatlanul ridegebb, fagyosabb hangulatot áraszt; Fischerék most túlzottan könnyedre vették a figurát, és a női ének is sokkal sematikusabb, mint az Eparistera Daimones-en szereplő My Pain-ben, bár a dal karaktere is nyilván más. Pont ezért is találom furcsának, hogy erre fognak klipet készíteni, szerintem nem reprezentálja a Triptykon szellemiségét. Ezután jól is esik a megszokott újkori CF/Triptykon hagyományokat (már ha lehet ilyenekről beszélni összesen két lemez után) ápoló I am the Twilight. Jönnek az alapvető Fischer védjegyek, a doomos, szaggatott riffelés (Tom gitárjátéka ezer közül felismerhető), a kántáló ének, a dal vége felé pedig a lehető legnagyobb sötétséget megidéző fojtott szavalás. Párszor elsütötték már ezt, de mégsem hat elcsépeltnek; nem is hathat, amíg ilyen erős érzelmi töltetet tudnak belevinni. Ez a nyolc perces alkotás még a Monotheist-en is elfért volna! A Crucifixus már a Triptykon nagylemez megjelenése előtt is hallható volt, akkor többen fel is kapták rá a fejüket, hiszen egy teljes egészében gitármentes tételről van szó. Ambientes elemek, gépi zajok és kísérteties hangok keverednek itt, koncerteken intrónak tökéletesen megfelelne, bár közel sem olyan hatású, mint a sokat emlegetett Monotheist-en szereplő Totengott. A csodálkozóknak pedig üzenem, hogy cseppet sem újkeletű dolog Warriornél az ilyesmi, gondoljunk csak az ős-Celtic Frost-os Danse Macabre-re, vagy a fent hivatkozott Totengott-ra.
Az EP második felén két élő felvétel található, méghozzá két Celtic Frost klasszikus, a Circle of the Tyrants (a valaha írt egyik leghatalmasabb extrém metal dal, és most nem túlzok) és a Dethroned Emperor, a felvételeket pedig idén tavasszal, a Roadburn fesztiválon készítették. Ez a két track a bizonyítéka annak, hogy a banda milyen letaglózó erejű tud lenni élőben; az eredeti hangsávokon nem is módosíthattak sokat, benne maradtak kisebb hibák, pontatlanságok, de az ilyen anyagoknak pont ez adja a varázsát. Elképzelem, milyen brutálisan megdörrenne a kultikus első két lemez újra felvéve, mai hangszereléssel, mai stúdiós technikával. Kár, hogy erre már semmi esély. A Dethroned Emperor további különlegessége, hogy ezen szám erejéig a mikrofon mögé nem más, mint Nocturno Culto állt! Mi ez, ha nem kuriózum?
Mindenképpen nagyon színvonalas kiadvány ez az EP, rajongóknak kötelező beszerezni. Összességében megint nem kell csalódnunk T.G. Fischerben és társaiban, bár azt nagyon remélem, hogy a címadó nem egy új irányvonalat jelöl ki, a mainstream felé kacsintgatás nem áll jól Warriornek – a nyilatkozatokat figyelembe véve egyébként ettől szerencsére nem kell tartanunk.
A pontszámomat pedig elsősorban az új dalok alapján adom.
Tracklist:
1. Shatter
2. I Am The Twilight
3. Crucifixus
4. Circle Of The Tyrants (Live)
5. Dethroned Emperor (Live)