Ha sóvárogsz a tél után, hiányzik a csontba maró hideg, ráadásul True Norvegian Black Metal élményre vágysz a legnagyobb melegben, akkor válaszd az oslói halálmanufaktúra, a Tsjuder legújabb, napokban megjelent rettenetét.
A Helvegr engem elsősorban zsigeri vadságával vett meg. Persze újabban sok csapat tűzi zászlójára a „kompromisszummentességet”, viszont ebben az esetben valóban többről van szó, mint egy hangzatos szlogen. Miközben „az emberiség a káosz egyre alattomosabb formáiban vergődik”, ők továbbra is hűek maradtak a fekete láng szellemiségéhez. Már a borító is mutatja, hogy e helyütt a halottak világába vezető ösvényeken vezetnek végig. Egyébiránt a korong mind a kilenc vérszomjas, démoni felajánlása mély ütéseket, szilárd riffeket és hitvány skandináv torokvokált tartalmaz. A zsigerből feltörő üvöltések a hordától megszokott, többségében sátánista, illetőleg a skandináv mitológiával foglalkozó szövegeket hordoznak norvég és angol nyelven előadva.
A 41 perces pergőtűz Iron Beast-el kezdődik. Az erős húrbántalmazási rétegekkel a Tsjuder rögtön az agresszió és a pusztítás hamisítatlan légkörét teremti meg. A brutalitásnak ez a fajtája csak a legtapasztaltabb black metal műhelyeket jellemzi, mint amilyen az 1349-é vagy a Mayhem-é, ugyanakkor a démoni vokál engem kissé a korai Mardukra emlékeztet – különösen az utolsó szakaszban, ahol tompább tónusúra vált. A zakatoló, ipari hangzás és általában a nyers textúrák a világháborúk acélszörnyeinek születését, összecsapását és megsemmisülését idézik. A harci zajok és a háborús környezet a Prestehammeren-nel folytatódnak. A zuhanóbombázók hangját telt akkordok, piszok jó thrashes riffelés, kövér basszus, hovatovább bombasztikus ütések követik. Azok a dobok… Jon „The Charn” Rice az 1349, a Behemoth, a Revocation és Job for a Cowboy után itt egyaránt nyomot hagy! A mix legalján ül egy vékony heavy sáv, mely különlegessé teszi a kompozíciót. A dallamvezetés zseniális a fagyos atmoszférájú Surtr-ben is. Tempója kezdetben lassú és merengő, a felvezetést egészen a cinek dominálják, majd másfél perc után érkezik a kárhozat! A dobok katonás ütemet vesznek fel, Draugluin koptató gitárja kaotikusabb, örvénylő hangokat áraszt. Külön kiemelendők még Nag basszusa és vad vicsorgásai, melyek az album legsötétebb tételévé teszik a számot. A Gamle-Erik egy újabb dörömbölő dobrohamot produkál. Az ütések, valamint Nag és Draugluin károgásai és morgásai igazán harciasok, míg Pål Emanuelsen gitárszólója egyszerűen káprázatos. Ez a norvég folklór egyik ördögfigurája ihlette darab tipikusan a koncerteken mutatja ki majd igazán a foga fehérjét.
Félidőben, egy fegyver újra töltésével kezdődik a lendületes Chaos Fiend. Reszelős gitárok és mérges üvöltések jellemzik. Ha a Helvegr-nek akad méregfoga, akkor ez lehet az! Sötét bűvölet, igazi, ’90-es évekre emlékeztető monoton csapásokkal és a kelleténél barátságtalanabb dallamtöredékkel. A Gods of Black Blood-ban Seidemann, az 1349 és Mortem basszerosa is kipróbálja magát a mikrofonnál. Általában nem vagyok híve az ilyenfajta kísérletezéseknek, viszont ez nagyon jól sikerült, mivel karcos, kántáló hangja – amellett, hogy érdekes kontrasztot ad Nag hangjához – atmoszférát és új lendületet ad a hátralévő részek élvezéséhez. A címadó Helvegr következik. A gitárok porosak, torzítottak, a zord hangulatból szörnyen lassan masírozva vezetik az album leghosszabb számát a kiteljesedés felé. A szólók ezzel szemben death-es hangulatot keltenek. A Faenskap og død zeneiségében valahol a Gamle-Erik vadságát folytatja harapós gitársávokkal és tüzes dobrohamokkal. Semmi sem szab gátat a tombolásnak, így a klausztrofób esztétika szabadon szolgálhatja ismét az okszerűtlen intenzitást. Amíg a Helvegr a pokol királyságába való utazásra szólít, ez itt pedig már a végállomás, ahol a „rémálmod”, a „pokol apostola” fogad. Az album vége, a Hvit død egy instrumentális lezárás. Középtempós alkotás, tipikus szürke riffekkel, ügyes dobhorgokkal, azonfelül éteri hangulattal. Összességében nem rossz, de nem is emlékezetes.
Ugyan nincs benne olyan, amit korábban ne hallottunk volna északi barátainktól, a Helvegr perzselő lángjai így is gyönyörű kiegészítői Tsjuder nem túl hosszú, ám annál dicsőségesebb katalógusának. Dinamikus album, ami a fekete fém második hullámát kedvelők számára kihagyhatatlan.
Kiadó: Season of Mist
Kiadás éve: 2023
Stílus: Black Metal
Web: facebook.com/tsjuderofficial
Tracklist:
- Iron Beast
- Prestehammeren
- Surtr
- Gamle-Erik
- Chaos Fiend
- Gods of Black Blood
- Helvegr
- Faenskap og Død
- Hvit Død
Pontszám: 9,5