TYMAH – Loquitur Cum Alqo Sathanas

Kiadó: No Colours Records

Weboldal: myspace.com/tymahbm

Kiadás éve: 2007

Stílus: Black Metal

 

(scroll down for English Version)

 

 

Bár általában figyelemmel szoktam kísérni a friss fejleményeket, a legújabb honi őrület, a Tuman (eredeti cirill betűs írással “Туман”, jelentése köd – ez az, amit gyakran Tymah-nak mondanak) eddig valahogy kimaradt az életemből. Az orosz és magyar tagokból álló banda tagjai már más zenekarokban, projectekben is jeleskednek/-tek (Marblebog, Diecold, Dusk (Hun), 666 (Hun)). Az album egyáltalán nem rossz, de első meghallgatás után nem fért a fejembe, miért ekkora szám a Tuman. Mitől lettek rövid idő alatt ennyire ismertek? Hiszen ennyire azért nem jók.

Persze egy kis utánajárás után megtudtam: nincsenek csodák, botrányhősökről van szó. Számos történetet hallottam az elmúlt évekből, és mint kiderült, ezek főszereplője a Tuman zenekar egyik tagja volt. Igen, ő küldött döglött galambot a Golgothnak, az ő másik zenekarának fellépése torkollott botrányba a Neochrome-mal, mivel nevezett zenekar kifogásolhatónak találta, hogy galambot darálnak a koncerten. (De hogy miért utálják ennyire pont a galambokat? Ez rejtély számomra. Jártam Szegeden, és ott nincs annyi galamb, mint Budapesten.) És ők voltak azok is, akiknek az énekese egy nyilatkozatban annyit tudott mondani a Negura Bungetről, hogy “egy nagy fos! Kibaszott szarháziak, transylvania-ai jelző alatt futnak miközben cigányul énekelnek!”

De térjünk rá a zenére, elvégre Varg Vikernesben sem a korszakalkotó politikai filozófust tiszteljük (én egész biztosan nem…) Elfogulatlanul szemlélve ez átlagon felüli black metál, a gyorsabb részeknél a Darkthrone-ra, a lassabbaknál pedig az első két Burzum albumra emlékeztet. A modernebb hangzás és a nagyobb sebességgel is párosuló monotonitás a Nargaroth-tal von némi párhuzamot – a primitív szövegvilágról nem is beszélve.

A basszusból nem sokat hallani, de ez nem komoly probléma. A dobjáték erőteljesen Fenrizére emlékeztet, de a keverésnél jobban előtérbe kerül, és gyakrabban üt ki a cinekre, több a díszítő motívum (több, ami nem azt jelenti, hogy sok.) A riffek nem rosszak, tipikus északi black metál témák, és a keretekhez mérten viszonylag dallamosak is. Fagyos hangulatú, rideg dalok kerekednek ki belőlük, amelyek nem tartoznak ugyan a legkiemelkedőbbek közé, de azért érezhetően jobbak az átlagnál. Érdekesség az énekhang, ezt ugyanis egy hölgy produkálja. Szemben pl. az Astartéval, itt ezt egyáltalán nem lehet észrevenni; azt a rekedt sikoltozást lehet hallani, amivel számos Burzum-klón is próbálkozik, és amelyek sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint magára a Burzumra. A zenekar Deadet is említi mint hatást, szerintem azonban – szerencsére! – nincs sok hasonlóság Dim és Dead orgánuma között.

Nehéz lenne bármit kiemelni; nincsenek gyenge számok, mint ahogy olyanok sem, amelyeket nyolcszor egymás után is meg tudnék hallgatni. A legerősebb szerintem a hatos Kulcs lett, de nem tudnám megmondani, miért; talán ennek van a legemlékezetesebb dallama.

Végső verdikt: szerintem a Tuman sok más magyar bandával egyetemben az erős másodvonalba tartozik. A zenekar egyértelműen túlértékelt, de ez nem jelenti azt, hogy rossz lenne, amit művelnek. A klasszikus black metál kedvelői nyugodtan beruházhatnak rá, mert jó kis anyagot állított össze a Tuman. Ezúton is köszönöm, hogy a promo mellé nem küldtek nekünk döglött galambot.

—————————-

ENGLISH VERSION

Although usually I keep an eye on upcoming events, the new local craze Tuman (“Туман” with original cyrillic, meaning dusk – that’s what is usually pronounced as Tymah) has somehow escaped my attention until now. Members of this partly Russian, partly Hungarian band has been involved in several other bands and projects (Marblebog, Diecold, Dusk, 666). The album is not bad at all, but after hearing it once I didn’t get what’s the big deal about Tuman. How did they manage to become so well-known? They are not that good.

After some research it became clear to me: there are no wonders, they are just flagrants. I heard several stories in the past and, as it turned out, a key figure in them was a member of Tuman. Yes, it was he who sent a dead dove to Gholgoth, and a gig of his other is band, with Neochrome, ended in scandal because the above mentioned band found it objectionable to grind a dove alive at the gig. (Why do they hate doves so much? This is a mistery to me. I have been to Szeged and there are not as many doves as in Budapest.) And it was they whose frotwoman had all this to say about Negura Bunget in an interview: “a big shit! Fucking assholes, they run under the monicker ‘Transylvanian’ while singing in gypsy!”

But let’s turn back to the music for, in the end, nor do we worship Varg for being an epoch-making political philosopher (I don’t for sure…) Seeing it unbiased, this is black metal above average, reminding me of Dakthrone at the faster parts and of the first two Burzum releases at the slower ones. Its more modern sound and higher speed also draws some similarity with Nargaroth – not mentioning the primitive lyrics.

I don’t hear much of the bass, but this is not a serious problem. The drum work heavily resembles Fenriz’s but got more into the foreground in the mix, and he hits more often the cymbals, there are more ornamentive motifs (more, which doesn’t mean many.) The riffs are not bad, they are typical nothern black metal themes, not amongst the greatest ones but still above average. A peculiarity is the vocals, for they are produced by a lady. Unlike in Asterte, for example, this cannot be observed here at all; she produces the hoarse screaming numerous Burzum clone tries, and which makes them more similar to each other than to Burzum itself. The band also mentions Dead as an influence but – fortunately – there’s not much common in Dim’s and Dead’s voice.

It would be difficult to emphasize anything. There are no weak tracks, neither ones I would listen eight times in a row. The strongest one has become Kulcs, but I couldn’t tell why; maybe for its having the most memorable melody.

Final verdict: I think Tuman, with many other Hungarian bands, belong to the better groups in the second league. They are obviously overrated, which doesn’t mean it’s bad what they do. Admirers of classic black metal may want to purchase for it, because Tuman put together a fairly good material. Eventually, thanks to them for not sending us a dead dove with the promo.

Tracklist:

1. Megöltem Istent (Caedebam Dei)
2. Sátán Útján (In Devenit Satana)
3. Temető (Sepulcretum)
4. Oltár (Altaria)
5. Styx (Styx)
6. Kulcs (Claustra)
7. Sátán (Sathanas)

Pontszám: 7.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár