Kiadó: Nuclear Blast
Weboldal: http://www.vader.pl/
Kiadás éve: 2011
Stílus: Death metal
Brief Sum: Vader composed another killer and fast album, a monumental one which reminds us to the great old death bands. No copy, they can mainly be characterised by originality. A must have for the fans and strongly recommended to the lovers of extreme music.
A Vader immáron a sokadik stúdiólemezével örvendeztette meg a rajongóit. Akiknek a 2009-es lemez nem jött be, azok számára nagy valószínűséggel tuti befutó lesz az új album. Számomra is a 2009-ben megjelent Necropolis nem varázsolt el annyira, valahogy üresnek éreztem a dalokat. Tulajdonképpen a Vader-es íz tökéletesen megvolt, minden ami rájuk jellemző, csak nem lettek emlékezetesek a dalok, unalmas volt (a két cover dalról nem is beszélve).
Az idei korong kellően más lett, ha úgy tetszik bizonyos értelemben innovatív albumnak tekinthető a zenekar életében, mint pl. a The Art of War, vagy esetleg a Litany stb. Viszont átfontoltabbnak tűnik az egész anyag. Nem csak a durva tekerésről van szó, vagy a technikásabb megoldásokról (amit ők annyira nem preferálnak), esetleg a thrashes húzásokról. Ennek a lemeznek van egy atmoszférája, amit bezony tökéletesen összhangba hoz a zene a borítóval stb. Tulajdonképpen még azt is elmondhatom erről a lemezről, hogy felidézi a death metal aranykorát. A helyzet az, hogy ugyanaz az érzésem támadt ennél az anyagnál, mint a Morbid Angel legelső albuma esetében. Egyértelműen nem lehet párhuzamot keresni, vonni, állítani, ahogy tetszik (maximum műfajilag). Mindezektől elvonatkoztatva, „dallamosabb” és „óckúlabb” lett a korong, amit bizony én kellően értékelek, de ugyanakkor meglepődve is éreztem/érzem magam.
Tökéletes jellemzése a lemeznek az, hogy van olyan gyilkosan gyors és tempós, mint bármelyik eddigi lemezük, megfontoltan megszerkesztett dalok (szeretik használni a monumentalitást és ezt nagyon jól használják, nem keletkezik hatásszünet, kitöltetlen űr) kerültek a korongra, és amit megemlítenék még, az a vokál. Nem csak a megszokott formában hörög Peter bácsi, hanem a magas károgás is szerepet kap, talán többet is, mint eddig bárhol. A szimfonikus betétekkel kiválóan bánt a zenekar ismételten, mert ahogy azt már fentebb írtam, monumentalitást zseniálisan alkalmazzák, mint ahogy azt tették korábbi kiadványaiknál is. Ezen „jellemzések” során, biztosan felmerülhetett a kardinális kérdés mindenkiben, hogy vajon tényleg nagyot szól a lemez? A lehető legnagyobb magabiztossággal állíthatom, hogy igen.
Számomra ez a lemez egy elég erős vérfrissítés volt, és egy olyan anyag, ami félelmetesen jól szól, leírhatatlanul hangulatos, és már-már tökéletesnek állítható. Még annyit megjegyeznék, hogy a kezdetben nehezen hallgatható lemez, teljesen magával ragadja az embert, ebből fakadóan nem kell beijedni a korongtól, könnyen „asszimilálódhatunk” vele. Nálam az év death korongja egyértelműen.
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Ultima Thule (intro)
2. Return To The Morbid Reich
3. The Black Eye
4. Come And See My Sacrifice
5. Only Hell Knows
6. I Am Who Feasts Upon Your Soul
7. Don’t Rip The Beast’s Heart Out
8. I Had A Dream…
9. Lord Of Thorns
10. Decapitated Saints
11. They Are Coming (intro)
12. Black Velvet And Skulls Of Steel
BONUS TRACKS:
13. Raping The Earth
14. Troops Of Tomorrow