VANISHING POINT – Distant Is The Sun

Kiadó: AFM

Weboldal: www.vanishing-point.com.au

Kiadás éve: 2014

Stílus: Melodic Metal

Brief Sum: This is the fifth album of a rather underrated band in the prog / power metal genre. The music is to a great extent driven by vocal melodies and keyboards but doesn’t lack the power from the guitars and is never extravagantly overdone. Passion, elegance and emotional strength are the best words to describe it overall. Absolutely recommended.

Ezzel az ausztrál zenekarral még 2001 őszén „találkoztam” először a Gamma Ray előtti pesti fellépésük alkalmával. A felemelő koncertélmény hatására ott helyben begyűjtöttem akkori anyagaikat és azóta is igyekeztem tartani velük a lépést. 2007 és a The Fourth Season album (címe alapján könnyű kitalálni, a negyedik a sorban) óta legfeljebb a Silvio Massaro énekes és Chris Porcianko gitáros körül folyvást cserélődő tagság számított hírnek velük kapcsolatban, ellenben 2012-nek már ismét teljes tagsággal vágtak neki és az eredmény mostanra érett be a Distant Is The Sun lemez formájában.

Progresszív és szimfonikus elemekkel átszőtt dallamos metal zenéről beszélünk, ahol hatásként éppúgy megemlíthető a Symphony X, mint a Kamelot vagy az Evergrey. Az intro után érkező szimfo-power-speed King Of Empty Promises – nem szokatlan a csapattól, hogy gyors nótával indít – leginkább az előbbi kettőt idézi, míg az ének egy szerényebb hangterjedelmű, de hasonlóan imponáló dallamérzékkel megáldott Roy Khant juttat az ember eszébe. Ám nem a sebességláz a Vanishing Point fő ismérve és a címadó tételtől kezdve az események a lüktető középtempók jegyében zajlanak, amelyeket hol a visszatérő speedelés élénkít fel újra (Circle Of Fire, Era Zero), hol egy-egy hangulatos lassú vált fel (Let The River Run, Story Of Misery). Így a dalok sora kifejezetten szép ívet ír le, amely jó sokáig ki is tart. Meglehet, sok újat nem talált ki a társulat, viszont a 2000-es Tangled In Dream album óta tökéletesített receptet ismét hatásosan alkalmazza. Belengi azonban a korongot egyfajta elmélkedős, néhol kissé szomorkás atmoszféra, amely mindig is a banda sajátja volt. Nem kellett tehát ide semmiféle hatalmas megfejtés, elég volt az anyagot kellően változatosra formálni és megmaradni azon az arany középúton, ahol a hangszerkezelés nem csap át öncélú magamutogatásba és a hangszerelés sem válik dagályossá.

Elégedettségemet alátámasztandó még csak annyit: valahogy így kellett volna sikerülnie az Assignment ugyanitt nemrég bemutatott, reményteli vállalkozásként indult, de akut nótahiányban szenvedő konceptalbumának. Hát igen, a megbízható zenei alapokon bármilyen valamirevaló énekes képes szárnyalni. Itt persze nem találjuk külső közreműködők díszes seregletét, csupán a Circle Of Fire-ben szerepel vendég vokalista Tony Kakko (Sonata Arctica) személyében.

Egyedül a lemez hosszában találtam kifogásolnivalót. Ezzel sincs igazán komoly gond, de azért pár számmal mindenképpen megrövidítettem volna az albumot, mert a végére már kissé megfogyatkoznak az ötletek. Az instrumentális zárótétel Aprilt is picit terjengősebbnek érzem az ideálisnál, pedig elvileg klassz befejezés lehetne.

Ettől függetlenül messze átlag feletti teljesítmény a Distant Is The Sun. Őszintén remélem, új erőre kap általa a Vanishing Point az aggasztóan hosszú csend után.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Beyond Redemption (Intro)
2. King Of Empty Promises
3. Distant Is The Sun
4. When Truth Lies
5. Circle Of Fire
6. Let The River Run
7. Denied Deliverance
8. Story Of Misery
9. Era Zero
10. Pillars Of Sand
11. As December Fades
12. Handful Of Hope
13. Walls Of Silence
14. April (Instrumental)


Pontszám: 8

Kapcsolódó cikkek

Hot News: Vanishing Point – “When Truth Lies” video clip available / Album released!

NorthWar

Hot News: Vanishing Point – „Distant Is The Sun“ title track available for streaming!

NorthWar

Hot News: Vanishing Point – “Distant Is The Sun” album trailer available!

NorthWar

Hot News: Vanishing Point – cover artwork & tracklisting unveiled / “Making Of” video available!

NorthWar

Szólj hozzá!