A napokban felugrott egy érdekes csapat az egyik streaming listában. Burzum-ot, Dissection-t és Windir-t hallgattam, amikor egyszer csak – mint ezekhez hasonlót – az algoritmus felhozta az egyszemélyes német zenekar, a Schwertében működő Vanwa azonos című debütalbumát, amivel azonnal tettem is egy próbát.
Nos, a program nem tévedett. A borítón a kilétét eleddig felfedni nem kívánó alkotó fényképe látható, ami már sejteti, hogy valóban egy ízig-vérig old school alkotásról van szó. A szövegvilág szintén a megszokott ösvényen halad tekintve, hogy a sötétség, az elmúlás, a természet, az erő és a háború azok a témák, amelyeket összekötöttek az atmoszférikus és dallamos hangulatú muzsikával.
Közelebbről is rápillantva a zenei részre, a sötét fém legszebb éveit idéző szerzeményen az atmoszférikus hangulatról a Dungeon szintetizátor billentyűi gondoskodnak, amelyek időnként belekeverednek a lemezen helyt kapott mamutléptű öt dal nehezebb szakaszaiba is. A riffek, ha nem is ontják magukból, de azért szépen csöpögtetik a lágy dallamokat, amelyek inkább fülbemászók, mint szívhez szólók. Amikor a zene felgyorsul, tremolo-betétek és robbanások hallhatók, melyek szintén nyersebb érzést adnak a felvételnek. Az énekregiszter jobbára elkárhozott sikolyokból és torokénekből áll, számonként különböző hangsúllyal. Kivételt ez alól csak az utolsó előtti dal, a fagyos hangulatú, akusztikus hangszerelést kapott Through Forests and Mountains képvisel, ahol Bathory-ra emlékeztető tiszta ének is hallható. A számok főként lassú és középtempóban íródtak, de azért több gyorsabb szakasszal is rendelkeznek, de valójában a fagyos vokál és a síron túli hangulat az, ami a Vanwán ellopja a show-t. Nem lehet nem észrevenni, hogy a projekt mögött álló Anonymus mennyire makacsul ragaszkodik a hagyományos és kompromisszumok nélküli black metal északi minta szerinti időtlen nézetéhez.
Számomra azok a részek a legérdekesebbek, ahol a nyers, egyben atmoszférikus bm elemek egyesülnek a melodikus nagyszerűséggel, hogy ezt követően egyesült erővel szabadítsák föl a kaotikus véglet és a mesterien kidolgozott intenzitás dühös rohamát. Ebben a tekintetben az első szám, az Oh, Dark Son of Night zárószakasza mintaértékű. Maguk a dalok – mint már említettem – dallamos színekben pompáznak, és tele vannak olyan texturális részletekkel, amelyek hiába egyszerűek, mégis szinte ragyognak. Hogy mást ne említsek, ilyen például a Depth of The Misty Woods, akusztikus nyitánya, amit egy lendületes roham vált föl.
Az albumon számomra két kedves tétel mutatkozott. Az egyik a heavy metal gitármintákkal szépen ékesített Fortress of the Cold East, a másik az instrumentális Scarborough Fair. Előbbi meglehetősen nyugodtan, sejtelmesen kezdődik, de a kozmikus hangolású szintetizátor érezteti, hogy közeleg a vihar, és elsöprő robbanása menthetetlenül elrepít a fáradtabb dallamok felé, ahol a kilátástalanság és a harag veszi át az uralmat. Ebben a brutális, sűrű tétel egyes összetevőiben mintha maga a nagy Lymbonic Art térne vissza. A pánfuvola-nyitányt és gazdag billentyűket felvonultató Scarborough Fair-el a zenekar sokkal virulensebb tónusokhoz tér vissza, ügyesen ötvözve a nehézséget a lágy ritmussal. Kecses zárása egy remek bemutatkozásnak!
Amint azt kétségtelenül érezni fogod, semmi trendi vagy újszerű dologra nem kell számítani a Vanwá-ra felvett 40 perc alatt. Német barátunk e helyett egy meglehetősen határozott régisulis megszólalást hoz vissza, amit hagyományos akusztikus kanyarokkal tarkít. Jó kezdés, de érezni, hogy a Vanwa zenei útjának nagyobb része még hátravan.
Kiadó: Masters of Kaos Productions
Kiadás éve: 2024
Stílus: Black Metal
Web: vanwa.bandcamp.com
Tracklist:
- Oh, Dark Son of Night
- The Depth of The Misty Woods
- Fortress of the Cold East
- Through Forests and Mountains
- Scarborough Fair (Instrumental)
Pontszám: 9