VROLOK – Void (The Divine Abortion)

Kiadó: Drakkar Productions

Weboldal: www.vrolok.luxferous.com

Kiadás éve: 2007

Stílus: Black / Ambient

 

(scroll down for English Version)

 

 

Sajnálom, hogy eddig nem hallottam az amerikai, jelenleg duóként működő zenekart, mivel igen érdekes az, amit produkálnak (viszont egy szimpatikus interjút olvastam a Gallery Of The Grotesque 4. számában). Ezen felbuzdulva bele is füleltem néhány korábbi anyagba (“Resurgence…” trilógia II és III), és erre alapozva, azok számára, akik már ismerik az eddigi lemezeket, elmondhatom máris, hogy lényeges változások nincsenek, továbbra is sajátságosan VROLOK, amit hallunk. Viszont a produkció meglehetősen erőteljes lett, szerintem ez nem is tett rosszat a daloknak. Sőt, igazából nem is nevezném túl tisztának a soundot, de mindenképpen egy jobban áttekinthető, tágas megszólalással van dolgunk, amiben minden hangszert jól ki lehet venni.

Ha az intróként funkcionáló “Advocatus Diaboli”-t leszámítom, 5 dal hallható a lemezen, mintegy 50 percben. A “Divine Abortion” elnyújtott, fájdalmas kezdése némiképp a funeral BM világára emlékeztet, de aztán beindul a dal, érdekes ritmusokkal, néhol fura hangzású gitárból előtörő, gitárszólóként értelmezhető témákkal, beteges énekkel (az extrém Doom néhol itt-ott megjelenik még később, súlyos riffek formájában). És azt hiszem, ebben fogható meg a VROLOK lényege, egy morbid, absztrakt és sötét világot vetít a hallgató elé D., amit, ha mindenáron nevek említésére kényszerítenek, akkor az ABRUPTUM (bár korántsem olyan elborult, és azért zeneibb a VROLOK, ha valakinek ez számít), és az innovatív felfogás miatt a BLUT AUS NORD (akiknél kevésbé ridegek és mechanikusak), vagy az újabb THORNS környékére tudnám talán elhelyezni. A talán szót viszont hangsúlyozom, mivel tényleg nem könnyű behatárolni a VROLOK zenéjét, nem tudnék konkrét zenekart megnevezni velük kapcsolatban. Teljesen nem tipikus BM zeneileg (riffek, ritmusok), hangulat tekintetében pedig éjfekete, amit hallunk. A bizonytalanságot keltő torzítatlan gitártémák (“Grey”), vagy a fűrészelős riffek (“Radiance”) úgy megférnek egymás mellett, hogy szerves egységet alkotnak. Néhol az őrület érzése sugárzik a dalokból, máshol a depresszió szürke ködfátyla terít be minket, de én személy szerint örömmel bízom magam a VROLOK vezetésére világukban.

Ebből látszik, hogy lehet innovatív dolgokat is létrehozni a műfaj, illetve atmoszféra támasztotta keretek (szignifikánsabb mértékű) elhagyása nélkül.

————————

ENGLISH VERSION:

It’s a pity that I haven’t heard of this Amercian, presently working as a duo, act because what they’re playing is very interesting (however, I read an appealing interview in issue 4 of Gallery Of The Grotesque). Roused on that, I’ve checked some earlier materials also (Part II and III of the “Resurgence” trilogy), and, based on my experience, for those who already know their albums, I can say that there are no drastic changes, it’s still uniquely VROLOK what we get. The production, however, is quite powerful which did not do bad to the tracks at all. Moreover, I’d not call it a too clean sound but it’s, by all means, perspicious, and spacy in which all instruments are well-audible.

Save for the intro-like “Advocatus Diaboli”, there are 5 songs in 50 minutes. The slow, painful opening of “Divine Abortion” reminds me a bit of funeral BM, but later the song starts up with interesting rhythms, at times strange-sounding guitar themes that can be considered as a sort of guitar solo and morbid vocals (extreme Doom appears here and there later on in the form of heavy riffs). And, I think, the essence of VROLOK can be taken at here, D. shows us a morbid, abstract and dark world, which, if I am bound to name bands by all means, I’d maybe put in the vicinity of ABRUPTUM (VROLOK is, however, far less obfuscated and far more musical, if that counts), and, due to the innovative attitude, BLUT AUS NORD (VROLOK, however, is less rigid and mechanic), or newer THORNS. I’d stress the word maybe here, however, since it’s not really easy to compare VROLOK to other bands. It’s totally atypical musically (riffs, rhythms), yet the atmosphere is jetblack. The clean guitar themes causing an uncertain feel (“Grey”) suit the sawing riffs (“Radiance”) in a way that they form an organic unity. Sometimes the feeling of madness radiates from the songs, sometimes the grey nebulae of depression covers us but I, personally, give myself with pleasure for the guidance of VROLOK in their own world.

This shows that it is possible to create innovative things without (significantly) leaving the borders of the genre and atmospehere.

Tracklist:

1. Advocatus Diaboli
2. Divine Abortion
3. Grey
4. Turning Purple in the Dark
5. Radiance
6. Void

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár