VULVARK – Vulvark

Kiadó: Ván Records

Weboldal: –

Kiadás éve: 2009

Stílus: Black Metal

 

(scroll down for English Version)

 

 

A The Ruins of Beverast után ismét egy Ván kiadós egyszemélyes német black metál projekt lemezét, a Vulvark self-titled albumát kaptam kézhez. Szemben az említettel, a Vulvarkból teljesen hiányoznak a doom hatások: ez színtiszta raw black metál, mégpedig a minőségi fajtából. Összehasonlításképp egy hasonlóan kiváló ukrán projektet, a Lutomyslt tudnám említeni; az játszik ilyen gyors, nyers, de dallamokra épülő, keserves énekkel megtoldott zenét.

A Vulvarkban az az egyik legjobb, hogy az összes hangszert kezelő Nihilaznak sikerült annyira változatos számokat írnia, amennyire csak a műfaji követelmények azt engedik. Így pl. az első dal (Lay Down and Die, Goodbye) gyors, remek nordikus témákat felvonultató black metálnak indul, később pedig egy epikus, nagy erővel sodró rész következik némi akusztikusabb gitárral. Ezt egy az USBM bandákra jellemző minimalista, depresszív hangulatú téma következik. Nagyon ízléses itt a gitár használata, aminek sikerül úgy megszólalnia, hogy már-már szintire emlékeztet.

A második dal ehhez képest alapvetően mindvégig egyszerű, ős-black metálos dobtémára épül; bár a hangulata jellegzetesen hideg és gyűlöletteli, ezt enyhíti egy nagyon hangulatos, trillázós vezértéma, valamint később egy jól sikerült lead. Ebben a dalban különösen jó az ének; elkeseredett kiabálás/rikácsolás, amely azonban egyáltalán nincs túljátszva.

Fölösleges lenne az egész albumot számról-számra elemezni. Érdemes még kiemelni az ötöst (“I Hear the Knives Singing – Decay”) a többihez képest viszonylag modernebb dallamvilágával. Egy monotonan ismétlődő riffre gondolok, ami némiképp a ’90-es évek végi Satyriconra emlékeztet; persze egyébként ez a dal is hagyományos raw black metál, e kicsit stílusidegen elem megjelenése azonban kifejezetten üdítően hat az album közepén.

Debütalbumával a Vulvark ismételten bizonyította: nem kell fölfedezni a spanyolviaszt ahhoz, hogy 2009-ben minőségi raw black metált tegyünk az asztalra. Az egyetlen hátrány talán itt is az egy óra fölötti játékidő, és a lemez második felén sűrűsödő elnyújtott instrumentális részek; persze erre lehet mondani, hogy nem kötelező egyben végighallgatni a lemezt. Noha semmi rendkívül eredeti nem hallható a self-titled albumon, mégis intelligensen megírt, hangulatos és sötét zenét tartalmaz, amelyet élvezet hallgatni. A valóban minőségi, nyers black metál kedvelőinek, és főként a vélhetően nem túl sok Lutomysl-rajongónak, feltétlenül ajánlom. A pontszám a lemez első kb. fél órájára és az utolsó számra vonatkozik.

——————————

ENGLISH VERSION:

After The Ruins of Beverast I got the self-titled release of another one-man German black metal project from label Ván. As opposed to the previously mentioned one, Vulvark is free from any doom influence: this is pure raw black metal, and from the quality sort.

The best thing in Vulvark is that Nihilaz, who is liable for all the instruments, has managed to write songs which are as varied as the genre requirements allow. So, for example, the first track (Lay Down and Die, Goodbye) starts off as a fast black metal song featuring excellent Nordic themes, and then turns into an powerful flowing epic piece with some acoustic guitars. This is followed by a minimalist, depressive theme typical of USBM bands. Very tasty is the use of guitars here; it sounds almost like a synth.

Compared to this, the second song basically relies on simple, primal black metallic drum work throughout; though its atmosphere is typically cold and full of hatred throughout, this is mildened by a very atmospheric quavering leitmotif and later a well-done lead. The vocals are particularly nice in this track; crestfallen screaming/shrieking, but not at all overplayed.

There would be no point in analyzing this album track-by-track. Track five (“I Hear the Knives Singing – Decay”) is probably worth mentioning for its relatively modern melodies. I have in mind a monotonously repeated riff that somewhat reminds me of the late ’90s Satyricon; of course this song is otherwise traditional raw black metal, but the appearance of this somewhat alien-to-style element feels definitely refreshing in the middle of the album.

With its debut album, Vulvark proved again that there’s no need to re-invent the wheel in order to come up with a quality raw black metal album in 2009. The only drawback is again the more than one hour long playing time here, and the extended instrumental parts packed in the second half of the album; of course one can always say that no one is forced to listen to the whole album at a sitting. Although there is nothing extremely original about this self-titled album, it still contains intelligently written, atmospheric and dark music that is a pleasure to listen to. For those who are into real quality raw black metal, and especially to Lutomysl fans (who I assume are not many), I absolutely recommend it. The score refers to the first like forty minutes and the last track.

Tracklist:

1. Lay down and die, goodbye
2. Lost in this maelstrom
3. Imperial harvest of ecstasy
4. Hailing deconstruction (the elegance of silence)
5. I hear the knives singing – decay
6. In the centre of the black hall
7. Detrevni kalb slleb
8. For us to seek

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár