Kiadó: Century Media Records
Weboldal: myspace.com/warbringer
Kiadás éve: 2011
Stílus: Thrash Metal
Brief Sum: Pure metal, sincere and instinctual, full of energy. What else is needed for the grey weekdays? Play this record and let the headbanging commence.
Szerintem nem én voltam az egyedüli ember, aki már a bemutatkozó lemezükkel felfigyelt az amerikai Warbringer-re. Ugyanis, olyan elánnal tolták a thrash metal-t melyre még az újkori tharsh hullámmal felszínre került rengeteg tehetséges zenekart is lepipálták. Pedig a konkurencia eléggé erős és nem úgy tűnik, hogy ez a tendencia ne folytatódna a jövőben is. Viszont a Warbringer-be olyan szinten benne van a hitelesség, hogy valahogy felülkerekednek a sok hasonszőrű csapat végtelennek tűnő áradatába. Az alapokat tehát lefektették és a kérdés csak az volt, hogy a későbbiekben mennyire tudják kihasználni a tehetségüket és mennyire tudnak élni a lehetőségeikkel. Koncertezés szintjén beindult a szekér és a második lemezükre is csak egy évet kellett várni, ami szerintem hiba volt. Nem tűnt olyan erősnek, mint az első. Persze nem temettem a zenekart, de kíváncsi voltam, hogy mit hoznak ki magukból a jövőbe. Aztán eljött a „Worlds Torn Asunder” című harmadik korong ideje, és hát bizony lelkesedésem még a tízszeri meghallgatás után is csak fokozódik.
Már az első hangtól fogva rabul ejtettek a srácok és ez a lemez végéig meg is maradt. Az, hogy jól művelik és a kisujjukba van a stílus csak enyhe kifejezés. Az tény, hogy a hatásaik letagadhatatlanok mert például sok Slayert hallgathattak az egyszer tuti. Azonban azt tudjuk (legalábbis nálam így van), hogy a mai thrash bandáknál nem feltétlenül az egyéniségre való törekvés a lényeg, hanem a már lefektetett alapokból való önálló építkezés és annak hiteles előadása. Na ez mind megvan a Warbringerba, de ők még ezt meg is fejelik, kiváló dalokkal, melyeket magas szintű zenei kvalitással adnak elő. Nem vagy csak alig engednek idegen stílust beszűrődni a zenéjükbe, így az összkép megmarad thrash metalnak, melyre aztán mindent lehet mondani, de azt hogy egydimenziós, unalmas, százszor hallott az semmiképpen sem. Sorjáznak a korongon a jobbnál jobb riffek, melyek hol szélvész tempóban, hol kimértebben döngölve betonozzák a hallójáratot.
Az ötletesen megírt riffek mellet természetesen szólók is vannak melyek közül, nem csak a szokásos „thrash vijjogások” szerepelnek, hanem szépen elővezetett témák is. Egy pillanatra sem hagyja a hallgatót az unalom mocsarába süllyeszteni a lemez, végig leköti az embert. Sok ritmusváltás, kiváló témák, kreatív riffek jellemzik az összes nótát. Nem mehetünk el szó nélkül Carlos Cruz dobolás mellett sem. Élmény a csávót hallgatni. Húzást ad a daloknak és persze kőkemény alapot. John énekébe pedig nem érdemes belekötni, kellően nyers és agresszív. Dalokat kiemelni felesleges mert mindegyik hibátlan, kreatív, ötletes, változatos, lehengerlő.
Egy bizonyos ez a lemez szerintem ellenfél nélkül marad az idén. Színtiszta metal őszinte, zsigeri, tele energiával. Mi kell még a szürke hétköznapokba? Tedd bele a lemezt és induljon a „headbang”, mert az utóbbi évek legkiemelkedőbb alkotása a Warbringer nevéhez fűződik.
Tracklist:
1. Living Weapon
2. Shattered Like Glass
3. Wake Up… Destroy
4. Future Ages Gone
5. Savagery
6. Treacherous Tongue
7. Echoes From The Void
8. Enemies Of The State
9. Behind The Veils Of Night
10. Demonic Ecstasy