WARRANT – Ready To Command 2010

Kiadó: Pure Steel Records

Weboldal: www.warrant-germany.de

Kiadás éve: 2010

Stílus: Power / Speed Metal

 

(scroll down for English Version)

 

Úgy gondolom, hogy a Warrant név említése a legtöbb esetben félreértéshez ad, adhat okot. A metal rajongók többsége nyilvánvalóan az 1990-ben, a Cherry Pie-jal óriási sikereket aratott “buzikra” gondol, holott létezett egy másik Warrant is, mégpedig a ’80-as évek elején Németországban.
Miután az Accept 1982-ben a Fast As A Sharkkal megmutatta, milyen a kétlábgépes, intenzív riffekkel kísért brutalitás, egy sereg fiatal banda sorakozott fel mögéjük, akikre kétségtelenül hatottak. Az Accepten kívül az olyan brit bandáknak is sok közük volt a thrash/speed metal életre hívásához, mint a Venom, a Raven, a Tank vagy a Motörhead; a NWOBHM éppúgy fogalommá vált, mint a német thrash/speed metal. A ’80-as évek elején egymás után bukkantak fel a német speed zenekarok, pl. Living Death, Running Wild, Helloween stb. A Warrant 1983-ban alakult Düsseldorfban, abban a városban, amelyből olyan csapatok érkeztek, mint a Warlock, a Stormwind, az Assassin és a Deathrow. Karl Walterbach a Noise főnöke fedezte fel a nagyon fiatal zenekart és egy demo után ajánlott nekik szerződést. Érdekes, hogy a demón egy másik énekes szerepelt, de mivel teljesítményével nem voltak elégedettek, így a basszusgitáros Jörg Juraschek állt a mikrofon mögé. Rövid pályafutásuk alatt egy Ep-t és egy lemezt jelentettek meg, ezeket tartalmazza a korong és külön öröm, hogy nem játszották fel újra, az eredeti felvételek hallhatóak a lemezen. Kronológiailag belekötnék az albumba, mivel először a The Enforcer album tíz dala hallható és ezeket követi a First Strike Ep öt száma négy bónusz felvétellel megtoldva. Ha azt mondom, hogy német speed metal, az olyan, mintha azt mondanám, hogy NWOBHM, Bay Area thrash vagy csabai kolbász, tehát önmagáért beszél.

A hangulatos intrót követő The Rackben minden felvonul, ami a német speed bandákra jellemző volt: dallamok, refrének, sodró, lendületes riffek és ritmusok. Egyértelműen hallható, hogy a Running Wild óriási hatást gyakorolt a muzsikusokra, eltérés csupán az énekben van, lévén Jörg Juraschek hangja erősebb, vadabb, mint Rock ’n’ Rolfé. Felépítésüket tekintve a dalok gyors speed és közepesen gyors témákat vonultatnak fel, melyek olyan klasszikusokban csúcsosodnak ki, mint az Ordeal Of Death, a Send Ya’ To Hell, a The Enforcer vagy a Torture In The Tower. Hasonlóan a Mercyful Fate-hez ők is feltettek egy dalt Nuns Have No Fun címmel, de a szövegekben lényeges az eltérés és ugyanez vonatkozik a Die Youngra is, ilyen című dala a Black Sabbath-nak volt a Heaven And Hell korongon.

Az Ep öt dala ígéretes bemutatkozás volt annak idején, a Ready To Command, a Condemned Forever illetve a Scavenger’s Daughter mindenképpen a valaha írt legjobb speed metal tételek közé sorolandók. Az Ep-t még trióban rögzítették, nem sokkal a The Enforcer felvételei előtt csatlakozott hozzájuk Thomas Klein gitáros és váltak kvartetté, míg Lothar Wieners egészségügyi problémái, sérülései miatt Thomas „Killing Machine” Franke dobolta fel mindkét anyagot. A Caet studióban, Horst Müller segítségével felvett korongok hangzása tipikus német speed metal sound, ami nem hat meglepetésként, lévén a német speed bandák előszeretettel vették fel lemezeiket a Caetben. Ami a bónuszokat illeti, két dal (Flame Of The Show és When Siren’s Call) található a ’99-es demóról, melyeket eredetileg ’86-ban írt a csapat a második lemezhez illetve két koncertfelvétel (Nuns Have No Fun, The Rack) hallható, ezeket a Keep It True VIII. fesztiválon rögzítették 2007. április 14-én.

Szerintem akkor is nehéz volt eldönteni és manapság sem könnyű megítélni, hogy melyik volt a klasszikusabb (esetleg a legklasszikusabb) album: a The Enforcer, a Hellish Crossfire (Iron Angel), a Branded And Exiled (Running Wild) vagy a Walls Of Jericho. Sajnos a csapat nem aknázta ki a bennük rejlő potenciált és szégyenszemre eltűntek a süllyesztőben. Albumaik révén azonban mindvégig életben maradtak, a fanatikusok gondoskodtak arról, hogy ne vesszen a Warrant név a feledés homályába. Ha ős rajongó, old school fanatikus vagy és lemaradtál erről a nagyon jó zenekarról, akkor most itt az alkalom, hogy pótold hiányosságodat.

—————————-

ENGLISH VERSION:

I think that mentioning the name Warrant gives or can give a reason for misunderstandings in most cases. The majority of metal fans are thinking about the fags who were reaping success in 1990 with their Cherry Pie album, although there was also an another Warrant, namely the early ’80s in Germany.
After 1982 Accept has shown with Fast As A Shark how the brutality is accompanied by double bass and intense riffs, a host of young bands lined up behind them which they have undoubtedly influenced. Besides Accept British bands such as Venom, Raven, Motörhead, Tank had to do with the birth of the thrash/speed metal movement, the NWOBHM became a phenomenon like the German thrash/speed metal. In the early ’80s a lot of German speed bands were popping up, for example Living Death, Running Wild, Helloween, etc. Warrant was founded in 1983 in Düsseldorf, in the city Warlock, Stormwind, Assassin and Deathrow came from. Karl Walterbach, the Chief of Noise Records discovered the very young band and offered them a contract after he has listened to their demo. Interestingly, the demo featured a different singer, but because they were not satisfied with his performance, bass player Jörg Juraschek stood behind the microphone. During their short career they released an EP and a full length album, both of them are included in the disc and a special joy is that the songs weren’t re-recorded, the original recordings can be heard on the disc. Chronologically the structure of the record isn’t correct because the first ten song album The Enforcer can be heard, that come the five track effort First Strike and four bonus tracks. If I say that German speed metal, it is as though I would say “NWOBHM”, “Bay Area Thrash” or “Csabai sausage”, so it speaks for itself.

After a nice intro The Rack each lift, which was typical of the German speed bands: melodies, choruses, sweeping riffs and rhythms. The enormous impact of Running Wild can clearly be heard, the only difference is that Jörg Juraschek’s voice is stronger, wilder than Rock ‘n’ Rolf’s. The structure of the songs feature fast and moderately fast speed parts which culminate in classics such as Ordeal Of Death, Send Ya’ To Hell, The Enforcer or Torture In The Tower. Just like Mercyful Fate, they put a song entitled Nuns Have No Fun on the record, but the lyrics are substantially different and the same applies to the song Die Young by which name Black Sabbath recorded a tune on their Heaven And Hell album.

The five song EP was a promising debut at the time, Ready To Command, Condemned to Forever and Scavenger’s Daughter are there among the best ever written speed metal songs. The EP has been recorded as a trio and guitarist Thomas Klein joined the band not long before the recording of The Enforcer so they became a quartet, while due to Lothar Wieners health problems and injuries, it was Thomas ‘Killing Machine’ Franke who played drums on both recordings. The discs were recorded at the Caet Studio with the help of Horst Müller, they sound like typical German speed metal which isn’t really surprising, given that German speed bands liked to record their stuff in Caet. As far as bonuses are concerned, two songs (When Flame Of The Show, and Siren’s Call) from the ’99 demo made it to this release, these were originally written in ’86 for the second album. Also two live recordings (Nuns Have No Fun, The Rack) can be found, these have been recorded at the Keep It True VIII Festival (14 April 2007).

I think it was difficult to decide then and it’s not easy to judge today either which albums are classics (or perhaps the most classic one) from these: The Enforcer, Hellish Crossfire (Iron Angel), Branded And Exiled (Running Wild) or Walls of Jericho. Unfortunately the band did not live up to their potential, and – what a shame! – went down the drain. The albums, however, survived, the fans made sure the name Warrant is still remembered. If you are an old school enthusiast, a fanatic and missed out on this excellent band, then now is the time to make up for this loss.

Tracklist:

1. Intro
2. The Rack
3. Ordeal of Death
4. Nuns have no Fun
5. Send Ya to Hell
6. The Enforcer
7. Betrayer
8. Die Young
9. Torture in the Tower
10. Cowards or Martyrs
11. Satan
12. Ready to Command
13. Condemned Forever
14. Scavenger’s Daughter
15. Bang that Head
16. Flame of the Show
17. When the Sirens Call
18. Nuns have no Fun (Live)
19. The Rack (Live)

Pontszám: 10

Kapcsolódó cikkek

Warrant Interjú

Dr. Feelgood

WARRANT – Metal Bridge

Dr. Feelgood

WARRANT – Rockaholic

Dehumanizer

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár