Ami a black metal háza táját illeti, lengyel barátunk, a Godz ov War Productions az utóbbi időben nagyon bekeményített, s remekebbnél remekebb járványokat szabadít a világra. A förtelmes blaszfémiák sorából ezúttal a varsói duó, a Louve (vokál, gitárok, basszus, szintetizátor) és Nidhogg (vokál) alkotta Wilczyca legújabb alkotását emelem ki.
Annak ellenére, hogy a horda mindössze 2019-ben állt össze, a Magija immár a negyedik egészjátékosuk. A korábbi munkáik szellemiségét hűen őrizve, lengyel nyelven előadott dalszövegeik továbbra is a félelmek, a mizantrópia, a démonológia és általában a sötét mágia köréből születtek. Zeneiség tekintetében ugyanakkor ez a közel 35 percbe zárt rettegés kilépést mutat a műfaj minimalista, sludge és crustpunk hatásokba temetett mély verméből a komplexebb dallamszerkezet irányába. Tulajdonképpen ritkán találkozom olyan határozott fejlődéssel, mint amit most a Wilczyca produkált! A kiváló produkciót Krzysztof Klingbein (ex-Aggressor, ex- Resurrection) dobos vendégjátéka tovább színesíti. Előrelepésükben ugyanígy nagy szerepe volt a mixért és a maszterelési feladatokért felelős Haldor Grunbergnek, akit a Devilpriest és a Molekh albumai kapcsán már volt alkalmam dicsérni, miként elismerően szeretnék szólni a Filip Zwierzchowski tervezte borítóról, illetve a Pawel Eibel és Konrad Bednarski készítette félelmet ébresztő albumfotókról is.
Ahogy egymás után többször végighallgattam, mind jobban hatalmába kerített az az érzés, hogy a Magija nem egy hagyományos értelemben vett zenei alkotás, hanem a lelkünket homályába vezető démoni kíséret. Mintha az album nyolc száma egy titokzatos, elveszettnek hitt sírhantba vinne, ahol még magunk sem tudjuk mi vár majd ránk. Az első, még száraz és poros lépcsőfok az Ingressum, amin érződik, hogy a Wilczyca itt még nem akar semmi lényegeset mutatni magából. A lassú gitárakkordok kiegészítve a tompa, telt dobokkal csupán hívogatnak lefelé. Nem túl hosszú és nem is túl rövid, hangulatos hóviharhanggal a végén. Emez sajátos intro után a címadó Magija veszi át a kezdeményezést. A lassú tempójú, doomos tételben telt basszussáv, egész ütések, valamint monoton, vontatott gitárok hallhatók egy elnyújtott szólóval. Az ének nem robban be, éppen ellenkezőleg, végig kísértetiesen suttogó marad. A kibontakozás valahol az utolsó negyedben jön el, de ez is inkább csak az a fajta nekifeszülés, mint amit egy présgép produkál, a nagyobb tárgyak elpusztítása előtt. Szerintem a maga hét pereces futás idejével a kelleténél terebélyesebb. Sokkal kedvesebb számomra a pörgősebb Przyzywam. A középtempós harcias roham, duális vokállal operál, melyből az egyik tiszta torokének, viszont a másik olyan mocskos károgás, hogy hozzá hasonlót talán Mortuus szokott produkálni a Mardukban. Egyszerűen fenomenális! Az erős riffek és a harci dobok méltó kíséret mindehhez a teljesítményhez. A dalszerzés teljesen kézben tart a Święty ogień esetében is (a CD verzióban ez a tétel helyet cserélt a Tiferet-tel). Az erőszak itt nem olyan intenzív, a hangsúly inkább a gyorsaságra, a tökéletesen berendezett riffekre és egy szem szólójára, valamint a dallamosságra helyeződött. Black ‘n’ Roll-os csiszolatlan gyémánt, kalapáló dobolással, illetve a megszokott, furnérozott éneksávval. Harciasságában eleven, kérlelhetetlen nyaktörő!
A 17-ik percen túl megszűnnek a dallamok. A Tiferet ismét egy instrumentális darab. A rideg, vontatott ambient felkészítenek a Wij się z bólu Córo Syjonu ocsmány dallamtextúrájára. A track ízig vérig maga a gyötrődés; talán ez hasonlít leginkább a korábbi Wilczyca alkotásokhoz. Minimalista ritmikusság, poros hangzás, vastag basszushúrok, hovatovább keserves, sósavként maró vokál uralja, afféle rövid múltidéző. Nem mondanám rossznak egyáltalán, ámbár emlékezetesnek sem. Utolsó előtti számként köszönti hallgatóját a Tetragrammaton. Újfent egy atmoszférikusabb szerzemény, ahol a vokál a statikus kántálás és a gyötrelmes siránkozás között ingadozik. A nyers húrokkal némileg érfelvágósan kezd bele, mígnem azután a duplázóval és a riffeléssel kellemesen elzakatol. Különlegessége, vagy – kis túlzással szólva – az innovációja abban rejlik, hogy a váltásokban egyben új légkört is teremt, így a szintetizátor bekapcsolódásakor már igazán alvilági természetű lesz. A zárótétel, az Igne Natura Renovatur Integra amolyan lomha és magányos séta a sötétségben, a lengyel black metal szcénára jellemző igazi temetői dekadencia.
Ha a tinglitangli nyári dallamok közepette valami igazán őszinte és kompromisszummentes zenei hatások után kutatsz, akkor ne nagyon keress tovább, mert ez a mindössze 200 limitált példányban megjelent album igazán méltó lehet a figyelmedre! A korong egyben a lengyel metal színtér nagy öregje, a 2022 februárjában elhunyt Roman Kostrzewski előtti tiszteletteljes és méltó megemlékezés is.
Kiadó: Godz Ov War Productions
Kiadás éve: 2023
Stílus: Black Metal
Web: facebook.com/wilczyca.kult
Tracklist:
- Ingressum
- Magija
- Przyzywam
- Święty ogień
- Tiferet
- Wij się z bólu Córo Syjonu
- Tetragrammaton
- Igne Natura Renovatur Integra
Pontszám: 9,5