Kiadó: High Roller Records
Weboldal: myspace.com/witchuntermetal
Kiadás éve: 2011
Stílus: Heavy Metal
Brief Sum: If you like Enforcer’s metal mixed richly with power elements, this album was made for you. I can even imagine them as rivals in quality with the Swedish bands.
A klasszikus, tradicionális heavy metal újbóli eljövetelét, reneszánszát a Hammerfallnak tulajdonítjuk, ami valahol érthető is. A nu metal kellős közepén bukkantak fel bőrökben, láncokban, szegecsekben, Helloween, Stormwitch, Warlord stb. imádatukkal nagyjából úgy tűntek, mintha a Marsról jöttek volna. Egy biztos, magasra emelték a heavy metal zászlaját és egy manapság is tartó retro hullámot generáltak.
Az biztos, hogy Svédország melegágya a tradicionális metalnak. Rajtuk kívül a Wolf, az Enforcer (akik most hirtelen eszembe jutnak) tartoznak az undergroundban az ismertebb nevek közé (igaz a japán Metalucifert és a germán Metal Inquisitort sem hagyhatom ki a felsorolásból), nekik ugyanúgy köszönettel tartozunk a tradicionális heavy metal életben tartásáért, mint Oscar „Zsiráf” Dronjakéknak. Egy folyamatot indítottak el, melynek következményeként ma a világ minden részéről bukkannak fel klasszikus heavy metal bandák.
Jelen esetben egy 2007-ben alakult olasz csapatról van szó. Egy demo (2008) és egy, a szintén tradicionális heavy metalban utazó, görög Witchcurse-zel közös split (2010) után látták elérkezettnek az időt, hogy megjelentessék bemutatkozó lemezüket. Ha annyit írnék, hogy az Enforcer olasz megfelelői akkor azzal mindent elárultam. Sok közös vonás van bennük: szemtelenül fiatalok, lendületesek, hatásaik ugyanazok, jó dalokat írnak. Speed hatásokkal terhelt jófajta, headbanger heavy metalt kínálnak, a Crystal Demons, az Over The Lightning vagy a Speed Killer léggitározásra, fej- és ökölrázásra, villázásra késztetnek minden fanatikust. A Road Master mondjuk kicsit megtöri a lendületet, de az ezt követő Ready Tonight újra magas fordulatszámon pörög, csakúgy, mint a Princess Of Hell. Érdekes színfolt a keleties hangulatot idéző (legalábbis az elején, majd visszajön a közepe táján), epikus megfogalmazású (Manowar hatás!) The Breath Of Satan, a maga nyolc percével ez a leghosszabb tétel a korongon. Ilyet biztosan nem hallunk az Enforcertől.
Egyedül a Witchunter állta ki az idő próbáját, a demón és a split anyagon egyaránt szereplő tétel a korongra is felkerült, a finálét pedig egy Tygers Of Pan Tang feldolgozás, a Hellbound jelenti. „Psycho” Steve Di Leo énekes Olof Wikstrandhoz hasonlóan sikolyokra is ragadtatja magát, „Ace” Federico Iustini gitáros riffjei és szólói ellenállhatatlanok, különbség gyanánt azt hoznám fel, hogy „Chucky” Silvio Verdecchia basszusgitáros futamai nincsenek annyira előtérben, mint Joseph Tollé az Enforcer esetében. Ne feledkezzünk meg „Bos” Andrea Capece dobosról sem, ő is hozzáteszi a magáét, magabiztosan, precízen üti a bőröket.
Minthogy eme korong tavaly szeptemberben jelent meg, gyanítom a srácoknak azóta sikerült már pár friss szerzeményt megírniuk. Csupán annyi a kérésem, hogy a minőségből ne adjanak alább és mihamarabb egy új lemezt jelentessenek meg. Akár egy nagyobb kiadó égisze alatt is.
Tracklist:
1. Shadow of the Night
2. Crystal Demons
3. Over the Lightning
4. Speed Killer
5. Road Master
6. Ready Tonight
7. Princess of Hell
8. The Breath of Satan
9. Witchunter
10. Hellbound (Tygers of Pan Tang cover)