Kiadó: –
Weboldal: facebook.com/WolfheartRealm
Kiadás éve: 2013
Stílus: Melodic Death / Doom
Brief Sum: Wolfheart’s album is a real surprise, and can be a delight for the tastes of those who like melodic songs. Even though it is not free from effects, one can still discover brilliantly beautiful elements.
Majdnem 15 év működés és egy remek utolsó album „Rise of the Phoenix” után a finn „Before the Dawn” befejezte működését. Sokan kérdezhetnék, hogy ez most , hogy jön ide!? Hát úgy, hogy a Wolfheart annak a Tuomas Saukkonen-nek az egyszemélyes bandája, aki az említett zenekar oszlopos tagja volt. Nem is ült sokat a babérjain és már el is készítette bemutatkozó anyagát a „Winterborn”-t. Mivel egy teljesen új „zenekarról” van szó mindenfajta elvárást és lécek felállítását hanyagoltam és spontán módon hallgattam végig a lemez kilenc dalát.
Tuomas-nak már van egy kialakult stílusa, és egy nagyon erőteljes orgánuma, így a korongom szereplő dalokat le sem tagadhatná. Viszont, hogy ilyen zseniális dolgokra is képes azt nem gondoltam volna. Már a lemezt nyitó „The Hunt” című dalnál nagyon mélyre került az állam. Gyönyörű akusztikus kezdés, kitörölhetetlen harmóniák, pulzáló gitártémák, masszív riffek, szép szóló, és persze az elmaradhatatlan finn melankólia. Zseniális! És a többi dal sem kutya! Rögtön jön a „Strength and Valour„ „Before the Dawn” utóhatással, szintén remek dallamokkal. Igazi „melodic death metal” katarzis. Majd a lemezen először jelenik meg a hegedű a „Routa pt. 2”-ben. A dal amúgy egy nyugisabb tétel, elmerengős hangulattal, szép szólóval. Ám ennek ellenére a masszív riffeket sem nélkülözi, és a végére be is durvul rendesen. Majd az első dalhoz hasonló magasságokba mozog a „Gale of Winter”. Szintén bődületes jó harmóniákkal, dallamokkal. Itt is észrevehető, hogy enyhe billentyű is akad a dalokban ám a masszív gitár miatt ezek eléggé eltűnnek a háttérbe, ami nem is olyan nagy baj nem hiányzik innen. Majd kapunk egy kis „doom metalt” is. A Katatonia megoldásai jutnak eszembe a „Without” hallatán, de nem zavaróan! Jó dal ez is! A doom-ból átcsapunk black\death metalba. A „Ghosts of Karelia„ gyorsan kezd majd őrlő death riffek uralják a dalt, de természetesen itt is kapunk némi dallamot. Az egyszerűen „I”-re keresztelt tétel a dallamosabb vonalhoz tartozik, a végére pedig egy csodaszép gitárdallam bontakozik ki. Érkezik a lemez csúcspontja a monumentális „Chasm”. A „fődallam” totál Amorphis, de a remek akusztikus témák és a szólók után ezt is bekajálom. Hibátlan darab! Végezetül a lassabb „Breathe” zárja a lemezt és még itt is maradnak ötletek, csodaszép dallamokkal zárul a lemez.
A hangzás telt és erőteljes a borító is illik a lemezhez. Meglepetés tehát a Wolfheart albuma, mely bátran számíthat a melodikusabb zenét kedvelők kegyeire. Még ha hatásoktól nem is mentes, de zseniálisan szép dolgokat lehet felfedezni benne. Végre itt a tél és a havas tájat nézve ennél jobb kísérő zenét nehezen tudnék elképzelni.
Tracklist:
1. The Hunt
2. Strenght and Valour
3. Routa pt.2
4. Gale Of Winter
5. Whiteout
6. Ghosts of Karelia
7. I
8. Chasm
9. Breathe
