Kiadó: Whirlwind Records
Weboldal: www.worldtoashes.com
Kiadás éve: 2007
Stílus: Melodic Death metal / Metalcore
Ez a német együttes 2005-ben alakult, és MySpace-es honlapjuk szerint (keresztény ihletettségű) dallamos death metált, szerintem azonban inkább metalcore-t játszanak; a zene jóval közelebb áll a pár évvel ezelőtti Killswitch Engage-hez és Shadows Fallhoz, mint mondjuk a Dark Tranquillity-hez. E kritika tárgya első EP-jük, amely hat számot tartalmaz 23 percben.
Semmi komolyabb baj nincs az EP-vel, hacsak az nem, hogy nem igazán karakteres, és semmi sem emeli ki az irdatlan mennyiségű hasonló stílusban mozgó banda közül. Az összes kötelező stílusjegy megtalálható itt: ikergitárok és leállások, kétlábgép és HC-s döngölés, acsarkodó, durva énekhang és egy kis éneklés, akusztikus betétek) – mégsem lesz több ez az EP kellemes háttérzenénél, mert semmi egyediség nincs abban, ahogy mindezt tálalják.
Bizalomra leginkább a hármas „Killing Ourselves” ad okot; húzós, HC-s gitárral kezdődik, és a refrén se rossz – ugyanakkor a tiszta éneken még lehetne csiszolni, mert mostani formájában még elég szürke. Egyébként sem vagyok elájulva az énekes teljesítményétől, ugyanazt a szimpla tucat-károgást produkálja mindvégig. A metalcore-ban igenis fontos szerepe van az éneknek, átlagon felüli énekes nélkül nehezen fognak előrelépni (érdemes sorra venni, hogy gyakorlatilag az összes metalcore-ként befutott együttes énekesének nagyon karakteres hangja van – Killswitch Engage, Shadows Fall, Darkest Hour, As I Lay Dying, vagy akár nálunk a Bridge to Solace…)
A hangszeresek nem rosszak, de még volna hova fejlődniük. A dobos elég gyorsan tud kalapálni (ld. pl. „From Dust into Haze”), ugyanakkor semmi kiemelkedőt nem csinál, és a felvétel meglehetősen trigger-gyanús; nagyon sterilen hangzik a dob – mint egyébként minden más is ezen a lemezen. A gitárosok szólózás terén nem túlzottan erőltetik meg magukat, pedig biztosan feldobná a dalokat. Ugyanakkor hallhatóan sok heavy metált hallgatnak, számos helyen bukkannak föl a szokásos metalcore-hoz képest klasszikusabb hangzású dallamok.
Ez az EP egyáltalán nem gáz; soha rosszabb első hangzóanyagot! Ugyanakkor még jó pár dolgon javítani kellene. Sokkal megjegyezhetőbb nótákra van szükség, amelyek megragadják a hallgatók figyelmét; kevésbé sablonos gitártémákra, szólókra, és mindenek előtt egy jobb énekesre. Addig kötve hiszem, hogy többek is lehetnek a helyi klub kedvenceinél.
Tracklist:
1. Crown of victory
2. From dust into haze
3. Killing ourselves
4. Into your presence
5. My hope in your slander
6. Path of uncertainty