Kiadó: Nuclear Blast
Weboldal: myspace.com/worldunderblood
Kiadás éve: 2011
Stílus: Melodic Death Metal
Brief Sum: A good album, but not outstanding. Rushing from one song to the other without being able to cope with the change of atmosphere. During this half an hour, the debut material of these Californians just rush by us, and at the end we don’t have much to remember.
Újra egy „supergroup” tette tiszteltét a lejátszómban. Bár jelen esetben némileg visszafogottabban kell használnom az előbbi jelzőt, legalábbis a MaYaN-hoz mérten nem olyan mértékű a szereposztás, de az amerikai zenekarnak sem kell szégyenkeznie, ha a tagok múltját tekintjük.
Kezdve a legismertebbekkel: James Murphy-t, úgy gondolom, nem kell bemutatnom. Ő volt a lemez producere és mix-felelőse. Ez az ember garancia arra, hogy az album hangzásával nem lesz gond. A dobos, Tim Yeung neve is mostanában egyre több helyen felbukkan, többek között a Hate Eternal, a Vital Remains, és a Divine Heresy zenekarok kapcsán lehetett eddig ismert, de mostanság a Morbid Angel-t erősíti, amióta Sandoval bátyó háta rakoncátlankodik. A fődalszerző, énekes-gitáros Deron Miller a konvencionális metal-tól eléggé távol álló CKY bandának oszlopos tagja. Eddigi munkáihoz képest eléggé kijött belőle ezúttal az állat… A másik gitáros srác, Luke Jaeger és a négyhúros hangszer gazdája, Risha Eryavac már szintén death metal gyökerekkel rendelkezik. Előbbi az All Shall Perish-ben, utóbbi a Decrepit Birth-ben is megfordult.
Alapjában véve minden adott volt, hogy egy jó kis zúzós, dallamokat sem nélkülöző death metal anyag születhessen. Mennyire sikerült ezt az elképzelést beváltani? Zúzós, tempós dalokban egyáltalán nincs hiány, a sebesség szinte egyáltalán nem hagy alább. Feszes riffek követik egymást, a szólók eltaláltak, hibátlanul illeszkednek a dalokba, dobok irdatlan tempót diktálnak, a hörgés-szerű és az üvöltős ének mellett gyakran felüti a fejét a tiszta dallamos ének. S mindez egy profi gitáros, producer kezén átmenve ölt testet egy lemezen. A nyolc dal, kivéve a speciális változaton szereplő Wake Up Dead-et (Megadeth tiszteletkör), mind-mind egy szélsebesen törtető, kíméletlen hangorkán. Viszont érdekes, néha úgy éreztem, hogy amikor a brutalitásra kellett volna hangsúlyt helyezni, pont akkor jött egy oda nem illő, nyammogós dallamos vokál. Igazából egyik szerzeménytől sem dobtam hátast, de ha szelektálni akarok, akkor A God Among The Waste, a Purgatory Dormitory és az Under The Autumn Low dalok hallgatása közben éreztem magam a legjobban. A Revere’s Tears viszont magasan a többi felé emelkedik. Érdekesen indul, elsőre azt hittem egy lírával ajándékoznak meg a srácok, de egy percet követően ez a szám is felpörög, bár sokkal kontroláltabbnak hat a korábbiakhoz képest. A gitárszólója pedig fenomenális!
Jó a lemez, de nem kiemelkedő. Rohanunk egyik dalból a másikba, azonban a hangulati tényezőkkel nem igazán tudunk számolni. A bő félóra alatt elrohan mellettünk a kaliforniaiak bemutatkozó albuma, és mire a végére érünk, nem sok minden marad meg belőle.
Tracklist:
1. A God Among The Waste
2. Into The Arms Of Cruelty
3. Pyro-Compulsive
4. Dead And Still In Pain
5. Purgatory Dormitory
6. Under The Autumn Low
7. I Can’t Stand His Name
8. Revere’s Tears