DAWNLESS – While Hope Remains

Kiadó: Evil Eye Entertainment

Weboldal: www.dawnless.com

Kiadás éve: 2010

Stílus: Melodic Heavy Metal

 

 

 

Köztudott, hogy vannak stílusteremtők és követők. Eredetiek és másolók. Mester és tanítványa. Vannak különlegesek, egyediek. Vannak pózerek és trendlovaglók. A sor folytatható.

Noha a finn Stratovariust nem tartom a szimfonikus, bombasztikus, epikus power/speed úttörőinek, életre hívóinak, kétségtelen, hogy számtalan fiatal zenekarra fejtettek ki komoly hatást, rengeteg ma működő zenekaron érezhető a finnek hatása. Ezen csapatok egyike a 2003 óta működő, Svájcban (Sarreyer, Valais) létrejött Dawnless. Eleddig egy lemezzel, a 2006-ban megjelentetett A Way To Escape-pel rendelkeztek, értelemszerűen ez a második alkotásuk. Hivatalosan 2008-ban jött ki, mégpedig saját kiadásban, mint az első anyag, az Evil Eye azonban leszerződtette őket és újra kiadta a korongot. Szerintem semmilyen katasztrófa sem történik (történt volna), ha a While Hope Remains nem jelenik (nem jelent volna) meg. Egy az egyben a Stratovarioust nyúlják, utánozzák, csak kevés sikerrel, mivel nincsenek olyan fogós, megjegyezhető nótáik, mint a finneknek. Nyilvánvaló különbségek jelentkeznek a két zenekar között, hiszen Bertrand Ecoffey énekes/gitáros nem rendelkezik Timo Kotipeltohoz mérhető hangterjedelemmel, Lionel May billentyűs sem szorongatja meg Jens Johanssont és David Ecoffey dobos is csak jelenthet Jörg Michaelnek. Mindazonáltal megemlíthetném a Rage-et, a Gamma Rayt vagy a Blind Guardiant is összehasonlítási alapként, hiszen a zenekar hatásai egyértelműek, a dalokból abszolút leszűrhető. Középtempónál gyorsabb tartományban nem mozognak, nincs meg bennük a fentebb említetett zenekarokra, főleg azok korai munkáira jellemző lüktetés és úgy vélem túl sok mindent próbálnak beletömni a nótákba.

Mindazonáltal súlyosan vezetik elő a riffeket, becsülettel dörrenek meg a hangszerek (elvégre az ex-Coroner gitáros Tommy Vetterli keverte át az anyagot), sőt a We”re All The Same-ben, a Shadows And Painben vagy a speedes The Planet”s Dreamben Bertrand némi hörgésre is vetemedik, de ezen a szinten ez már kevés, nem rendelkezik emlékezetes momentumokkal a lemez. Az epikus hangvételű, zongorával kísért, ballada jellegű Beyond Wordsből pedig azt is megtudjuk, hogy a Manowar neve sem ismeretlen előttük.

Nem vágódtam tőlük hasra, rajongójuk sem lettem és nem érzek késztetést arra, hogy az első albumot beszerezzem. Meghallgattam többször, kiértékeltem, leírtam a véleményemet róla. Ennyi.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Absolution
2. Freedom’s Gone
3. We’re All The Same
4. Dying Alone
5. Shadow And Pain
6. The Planet’s Dream
7. Beyond Words
8. White Risk
9. Towards Hope

Pontszám: 6

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár