Lemezismertetők

KRVNA – For Thine is the Kingdom of the Flesh

Amikor black metalról hallunk, automatikusan valamelyik fagyos, hegyekkel s végeláthatatlan fenyvesekkel tarkított északi országra asszociálunk, és hirtelen bele sem gondolunk, hogy ez éppen olyan zenei műfaj, mint bármely másik, ebből adódóan pedig ugyanúgy lehetnek képviselői a világ minden táján.

A felvezetőből talán már sejthető, hogy nem európai banda albumáról fogok referálni. Való igaz, most az ausztrál egyszemélyes alakulat második lemezét veszem kicsit górcső alá (az új anyag pontosan egy évvel a debütáló lemez, a Sempinfernus évfordulóján jelent meg). Kezdjük talán azzal, hogy elmondom kiről is van szó. A Krvnát egy bizonyos Krvna Vatra Smrt hozta létre, akiről csak annyit sikerült kiderítenem, hogy Sydneyben él és mindössze néhány éve zenél aktívan, azonkívül jelenleg a Dearthe és a Pestilential Shadows sorait erősíti.

Dalszövegei témáit tekintve a Krvna a sokadik projekt, ami a vámpírizmus témájával foglalkozik, szerencsére dalaik emellett érintik a filozófia és a vallás területeit is, utóbbit nyilván kritikai éllel.

A For Thine Is the Kingdom of the Flesh hat opusának 44 perces játékideje a dallamos black metal-ba sorolható. Ennek megfelelően gyorsabb ütem, erős és melankolikus gitárdallamok, rendkívül emlékezetes tremolo-riffek, erőszakos dobtémák, hovatovább kivételesen tehetséges énekhang jellemzik. Szerkezetét tekintve a korongot elkerülik a nagy kitörések, a dalok többnyire lassan, fokozatosan épülnek fel, ugyanakkor nincs hiány a mélyreható robbanásos iramokból sem.

A blaszfémiák sora a For Thine Is the Kingdom of the Flesh-el veszi kezdetét, ami egy lassabb szám, mindamellett – köszönhetően a kóruskezdésnek – egészen epikus töltetű. Az első percet követően kitűnik, hogy a dalszerzés mennyire a ringató szépségű riffekre épül, amelyeket ügyesen támogatnak a dobok, valamint a duplázó is végig hangulatosan lüktet. A léc ugyan nagyon rezeg, de hála az egy szem gitárszólónak és az utolsó résznél ízlésesen rétegzett vokálnak, nem a ’90-es évek remake-je. Hangzatosságban hasonló, azonban dallamvilágát tekintve a címadó dalnál erőszakosabb kivitelezés jellemzi a Gethsemane Ablaze-t. Nincs benne hejehuja dobtéma, miként a cifrázások szintén elkerülik. Helyette van viszont szűnni nem akaró gyors és monoton tempó, amire ötletesen felültették a gitárművet és a sötét éneket. Itt minden egyes track a maga ura, olyannyira, hogy a Veni, Vidi, Vici estében – az akusztikus becsúszás ellenére is – azt érezem, mintha a bestiálissá fajuló vokál és a masszív cintányérok kizárólag a fel-felröppenő gitár riffek és a bújtatott szólók miatt nem tudják átcsúsztatni a dalt a megfeketedett death metal territóriumába. Azt ahogy a kezdő pillanatokban a lecsiszolt akkordokra aljasul rátelepszik a piszkos basszussáv, ami csak hosszú percek multán enged a szorításból, ahhoz tudom hasonlítani, mint amikor a fojtogató kizárólag azért hagy fel a bevált művelettel, hogy állatias tettét inkább a lassabb halált okozó kivéreztetéssel végezhesse be. A különösen agresszív zárószakasz hallgatása közben kiderül majd miről beszélek!

A sötét áhítat és a kilátástalan rettegés érzése kéz a kézben kísérik a hallgatót a The Flaming Hordes of Basarab alatt. Ez a tétel sem vontatott, mindazonáltal elődjeitől annyiban elüt, hogy sokkal inkább lépcsőzetes kibontakozású, ekként határozott diadalérzetet nyújt, ami végül egy zongora-lezárásban kulminál. Az In the Absence of Gods… az albumon nagyobb számban előforduló sejtelmes és baljós pillanatok egyike. A változó intervallumritmus, amellett a dobok, vokál, basszus triásza keltette hangversenyből ügyesen bújnak ki a keringőző dallamok, a szám végén árválkodó gitárszóló viszont az odabiggyesztés benyomását kelti (ezt egyebütt is érzem). A Krvna boszorkánykonyhájában készülő varázslat szerintem hatásosabb lenne, ha másutt is olyan gondosan pozicionált szólókkal operálna, mint az utolsó csapás, a …Death Shall Have No Dominion-ban. Ez meglehetősen domináns záró tétel egy olyan lemez számára, amely egyidejűleg kifáraszt és jutalmaz. Utoljára még minden hangszer mutat egy teljes erőbedobást, a vokál pedig a megszállottság szenvedélyével szólal meg.

A Krvna legújabb albuma a sötét művészet hamisíthatatlan remeke, aminek a Greallach által készített borító tovább növeli értékét. Ha eddig nem voltak démonok a lakásban, ezután lehet rájuk számítani, ugyanis a For Thine Is the Kingdom of the Flesh olyan, mint egérnek a sajt. Ez a mű a Gyehenna azon zenei termékei közé tartozik, aminek lepörgetése után hosszú ideig csak az jár az ember fejében: „Úristen, mit tettem!”

Kiadó: Third Eye Temple / Ancient Dead Productions
Kiadás éve: 2022
Stílus: Black Metal
Webfacebook.com/krvnaofficial

Tracklist:

  1. For Thine Is The Kingdom Of The Flesh
  2. Gethsemane Ablaze
  3. Veni, Vidi, Vici
  4. The Flaming Hordes of Basarab
  5. In The Absence Of Gods…
  6. …Death Shall Have No Dominion

Pontszám: 9,5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek