IV. BlacKromeFest – Koncertbeszámoló

2013. szeptember 21. @ Debrecen, Kaptár

Volt szerencsém beszélni még a koncert előtt a szervezővel, aki egyben a Neokhrome formáció frontembere is, nevezetesen Vasvári Gyulával, aki arról számolt be nekem izgatottan, hogy „talán ez lesz az eddigi legjobb Blackromefest”. Nos, erre kíváncsi voltam, tehát egyértelmű volt számomra, hogy ott a helyem. Este hét órás kezdés, Debrecen, Kaptár klub. Annyira nem lehetett még sejteni, mi vár ránk az este további részében, viszont kellemes borzongás fogott el előre is a zenekarok neveit hallván.

Kezdő löketnek a debreceni székhelyű Maeotis lépett színpadra. Ők egy erős Folk Metal vonulatnak mondhatóak, ám nem a nyálasabb, „Thor dicsőségére emeljünk templomot” jellegűre kell gondolni. Szövegtémáik között leginkább ősi magyar értékek és a hunok nagy tettei lelhetőek fel, míg zeneileg egy kifejezetten kellemes Black Metal/Folk Metal keveréket hallhattunk. Erről a formációról még tudnunk kell azt is, hogy az Angerseed egykori dobosa, Mohácsi Zsolt jelenleg itt koptatja a dobbőrt, ahogy hallottam, elég nagy beleéléssel. Számcímeket sajnos nem fogok tudni mondani sehol sem, így itt sem, viszont meg kell mondjam, elsöprő erejű koncertet búgattak le a srácok, le a kalappal, maximális tisztelet. Egy percre sem lehetett unatkozni a számaik alatt, és ahogy láttam, néhány lelkes hajrázó úr/hölgy ennek hangot is adott. Van bennük potenciál, remélem, viszi valamire a Maeotis.

Miskolcról utazott el Debrecenbe koncertet adni a Karst, melynek zenéjével mai napig hadilábon állok, révén, nem is tudom, hogy kellene leginkább bekategorizálni őket. Valahol a Black Metal, a rock és a grunge között helyezkednek el, extrémitásuk pedig az egekben szárnyal. Láttam már őket korábban is, akkortájt még nem volt ennyire kiforrott koncertképük, mint most. Jelenleg úgy nézett ki az egész bagázs a szakadt zakókban, zilált hajukkal és őrült tekintetükkel, mintha Michael JacksonThriller klipjének statisztái lettek volna a zombik között kóborolván. Őrült károgások, veszett ordítások hagyták el az énekes torkát, és örömmel láttam, hogy egyre többen gyűltünk be a helyiségbe, bár sajnos nem annyian, amennyit ez az első két zenekar is megérdemelt volna. Kiváló koncertkép, erőteljes megszólalás. Ezt mind megkaptuk Miskócia szülötteitől.

Valószínű az este talán legspirituálisabb megmozdulása a szintén miskolci Svoid személyében öltött képet. Füstölők a színpad előtt, vérrel készített „smink”, ami inkább a vörös vértestek végigfolyatása volt a zenészek arcán, kultikus hangulat, MayheM póló az énekes úron. Már jónak ígérkezett fellépés terén is a horda, ám amikor megszólaltak az első akkordok… úgy érzem nem csak nekem, hanem sokaknak tátva maradt a szája. Ennyire okkult és elvetemült zenét ritkán hallani, és szerencsés dolog, hogy pont hazánkban alakultak meg a srácok. Irigy lennék, ha máshova valóak lennének. Szerencsés dolog továbbá, hogy hamar felszárnyalt népszerűségük – vagy inkább hírhedtségük? -, mivel maga a formáció csak 2009 óta létezik. Ennek ellenére gyanítom, hogy az elmúlt 2 évben nyerték el mostani alakjukat. Remélem, látom még őket élőben.

Kisebb stílusváltás következett a Román Gothic zenekar személyében. Ők kissé kiríttak a többi fellépő közül. Valahol a Metal, és az extrémebb műfajok között foglalnak helyet, kiváló koncerthangulatot keltettek kiállásukkal. Hörgésnek nem volt híján a vokál színtér, de hallhattunk dallamos éneket is, továbbá néhol kellemesen bekúszó szintetizátor ütötte meg az ember fülét. Lelkes közönségük volt, azt meg kell hagyni, és örömmel konstatáltam, hogy már-már eltűnt a logikát minden módon mellőző Román-Magyar ellentét is. Élvezhető és dallamos fellépésüket sokan megtapsolták, köztük én is. Gratula, fiúk.

Az este házigazdái, a Neokhrome produkciója következett soron, akik nemrég jelentették meg Perihelion címmel stílusváltó, illetve Black Metalt újragondoló albumukat. Mivel profi zenészekről beszélünk itt is, szinte ugyanolyan minőségben/mennyiségben zúdították ránk elgondolkodtató, univerzum-központú nótáikat az urak, mint korábban. Ami viszont különbözött, hogy elhangzott egy vadonatúj nóta, melynek sajnos nem tudom a címét, viszont lelket bizsergetően frankó volt, így remélem hamarosan stúdiófelvételen is viszont hallhatom a szerzeményt. Aki egyébként eddig nem volt még az újjáalakult, hamvaiból feléledő Neokhrome koncertjén a közelmúltban, csak régebben, tegyen egy látogatást az egyik megmoccanásukon. Mindenképpen megéri, szavakkal leírhatatlan utazást garantálnak nekünk a Perihelion dalaival.

Zárótételnek, ám egyáltalán nem elhanyagolható fellépőnek a szintén Román Dordeduh jelent meg a színpadon. Ők Temesvárról érkeztek hozzánk, első ízben látogatták meg hazánkat a formáció keretein belül. Zenéjüket valahol a Sólstafir és egy Ambient/Dark formáció között tudnám meghatározni, némi Black Metalos beütéssel, csipetnyi elvetemültséggel. Népi hangszereket használva, meditációra és spirituális utazásra invitáló dalokat szólaltattak meg a színpadon, ami egy ilyen késői órán kifejezetten érdekesen hatott. A banda egyébként a korábbi Negura Bunget kreatív magja, nemrég jelentették meg első lemezüket, Dar De Duh névvel. A világszerte elsöprő sikert aratott anyag úgy érzem, nem volt hiábavaló fényezés; nagyon profi zenészekről tárgyalunk jelenleg is. Zenei kreativitásuk ellenére azonban sajnos elég kevesen maradtak megnézni a csodát, így remélem nem szegte kedvüket a csekély nép.

Igaza volt Vasvári Gyulának; talán ez volt az eddigi legjobb Blackromefest. Egyetlen negatívum – amiről egyik banda sem tehet, úgy gondolom -, hogy a minőséggel fordított arányban csökkent a koncertlátogatók száma, ami igen sajnálatra méltó, mert aki ezt a bulit kihagyta, sokáig sírni fogja.

Nagy köszönet Pazonyi Dórinak a fotókért!

2 hozzászólás

Sorenyfarkas 2013.10.03. 16:15 at 16:15

Tetszetős cikk, bár kérdés a keletkezés, ha figyelembe vesszük a tényt: a firkász úr igencsak ittas állapotban távozott már a Neokhrome koncert elejéről is. De azért csak gratulálnék, hiszen akkor sem írt volna szebbet a Dordeduhról, ha valóban látja… 🙂

Válasz
Melciah 2013.10.07. 19:30 at 19:30

Köszönöm a lekicsinylő hozzászólásod, névtelen idegen, aki láthatóan nem szimpatizál velem. Sejtem ki lehetsz, de ez lényegtelen.
Ha nem vagy tisztában minden ténnyel, inkább ne okoskodj bele a dolgokba. 😉
Ha pedig ekkora véleményed van a kritikusi munkámról, szívesen megnézném egy általad meglátogatott koncert/koncertsorozat objektív véleményét írásban. 🙂

Válasz

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár